Hoszamo a Marson – avagy, kirándulás és történelem a Vértesben 2/2

Miért ez a címe a bejegyzésnek? Rögtön kiderül, hogy milyen szürreális helyszínen töltöttük a nap második részét! Igazából nem voltunk még a Marson (egyelőre), de pont olyannak képzeljük a bolygót, mint a Gánti Bauxitföldtani Park területét.

Gánti Bauxitföldtani Park

A Gánt melletti külszíni bauxitbánya helyén hozták létre a tanösvényt, melynek bejáratánál, egy járatban még egy kis múzeumot is kialakítottak. Hatalmas biznisz volt egykoron a “magyar ezüst”, az aluminium gyártásához használt bauxitérc bányászata.

A Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeumban, egy vasalt faboltozat alatt sétálhatunk és testközelből átérezhetjük, milyen lehetett a mélyben dolgozni minden nap. Bánya- és irányítóberendezések, szerszámok, járművek vannak kiállítva, a bejárat előtt pedig Imre a gőzmozdony, és egy munkásszállító kisvonat csábítja a látogatókat.

Végigjártuk a múzeumot, és lesétáltunk a Tanösvény kezdőpontjához. Szerettük volna sorrendben végigjárni a 13 állomást, de egy térképen kívül nem találtunk túl sok segítséget (vagy nem voltunk elég figyelmesek), és kicsit úgy éreztük, hogy magunka hagytak. Ezért aztán szabadjára engedtük a gyerekeket, és kedvünk szerint bolyongtunk az okker minden színében játszó katlanban.

Történelmi kisokos 4:

Balás Jenő bányamérnök, 1920-ban a Vértes hegységben szén és mangán után kutatott és erdélyi tapasztalatai alapján Gánt közelében a hosszúharasztosi részen azonosította a bauxitot, mely gyenge minőségű volt, mivel a medence peremén helyezkedett el.

Wikipédia

Megunván a nézelődést kiástuk a gyerekeket a bauxitból, aztán kiporoltunk 8 kg sarat a ruhájukból. (a maradék 8 kg persze az autóban landolt valahogyan…) Nagyon klassz, fotóbarát, ajánlott hely!

A csákvári Puskaporos torony

Csákvár előtt érdemes letérni kicsit a főútról egy keskeny földútra, hogy egy különös építményt vehessünk szemügyre! Tűzőr? Csősztorony? Vadászles? A népnyelv puskaporos toronynak hívja a felújított kis objektumot, melynek boltívei felett, a magasban van a bejárata, alul pedig Jampi, a huszár vigyázza a vidéket. Említést érdemel még a Lőportorony mellett tanyázó gidrán ménes, mely a fajta génállományának megőrzéséért felel. És cukik a pacik!

A csákvári Szent Ferenc Vadászkápolna, azaz a Török torony

Csákváron sok minden az Esterházy-akról szól. Hatalmas birtokuk volt itt, kastéllyal, amely napjainkban kórház, azonban a parkja szabadon látogatható. Mi ezt most kihagytuk, helyette inkább ménesek és istállók között bedöcögtünk az erdőbe a Csákvári Szent Ferenc Vadászkápolna miatt. A díszítései okán Török toronyként is nevezett épület az Esterházy birtok egyik kis pihenőépülete volt.

Történelmi kisokos 5:

Esterházy János gróf felesége, Pállfy Anna Mária számára építtette 1797-ben a park egyik legsajátosabb épületét, a török tornyot. A nyolcszögletű épületrész ajtaját nap, holdsarló és csillagok díszítették, míg a tetején faoszlopos, hegyes sátortetejű kis csarnok emelkedett, csúcsán török félholddal. Az oszlopok és a tetőszerkezet mintázatában található zöld és fehér színek a padisah színei voltak. A török építmény bútorzata elsősorban bőrpárnákból állt. Lépcsőházának ablakai szabályos mértani alakúak, illetve az éjszaka égitesteit ábrázolják, mely egzotikus jellege mellett szabadkőműves jelentést hordoz.

Pro Vértes Alapítvány

A Geszner-ház

A Török tornyot a Pro Vértes Alapítvány újíttatta fel, akiknek központja, a Geszner ház is megér egy látogatást. Irány tehát a vízimalomból kialakított fogadóépület, ami most ugyan zárva volt, de a környezetében is érdemes körülnézni, hiszen a felduzzasztott Császár-víz nevű patak partján fekszik a gyönyörű építmény.

Történelmi kisokos 6:

150 évvel ezelőtt az Esterházy-család e vízimalom alapjaira építtette a Salamon Gessner svájci-német költőről elnevezett nyári pihenőlakot. A Geszner-ház a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány központja. Az épületben bemutatóközpont, kutatóház, oktatóközpont és a Vértes csodálatos világát bemutató kiállítás található.

forrás

Óceánrepülőink emlékműve

Alig találni kávézót hétvégén a környéken, de a vértesboglári Gól Bisztró megbízható nyitvatartás szempontjából, így sikerült egy kis frissítőt magunkhoz venni, majd – mivel kezdett ránkesteledni – hazafelé vettük az irányt. Felcsút előtt, egy mező mellett azért még megnéztünk egy szintén alig ismert helyet: “Óceánrepülőink emlékművét”.

Történelmi kisokos 7:

Endresz György és Magyar Sándor 1931. július 15-én indult útnak Harbour Grace-ből a Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgéppel. A világon tizenötödikként átrepülve az Észak-Atlanti óceánt másnap 19 óra körül – miután a tervezettnél hamarabb fogyott el a gép üzemanyaga – kényszerleszállást hajtottak végre Felcsút és Csákvár között, egy kukoricás szélén.

National Geographic

Egy nap volt mindössze a Vértesben, de ismét annyi élmény és látnivaló zúdult ránk, hogy sokkal gazdagabban tértünk haza, mint ahogy elindultunk! (pár kiló bauxittal biztosan!)

A bejegyzés a 2020. februári állapotokat tükrözi!

Linkgyűjtemény:

Csákvári Lőportorony
Csákvári Szent Ferenc Vadászkápolna
Geszner ház