Reggeli után szemerkélő esőben vágtunk neki az útnak. Bajmóc (Bojnice) előtt a Kistapolcsány (Topoľčianky) mellett található Bölényparkhoz (Zubria zvernica) autóztunk.
A bölény a legnagyobb európai emlős. Hosszúsága elérheti a 2,7 métert, a magassága pedig az 1,9 métert is. A bika tömege meghaladhatja az 1500 kilogrammot is. A Kistapolcsányi Vadaskertet 1958-ban alapították azzal a küldetéssel, hogy a hegyi bölényt megmentsék a kihalástól, mivel a vadaskert létrehozásának idején az egész világon már csak 150 egyed létezett ebből a fajból. A bölény vadaskert 140 hektárnyi területen fekszik, ebből maga a tenyésztés céljára használatos rész 27 hektárt foglal el, a fennmaradt rész pedig védett övezet. Idézet innen.
Kistapolcsányi Bölénypark
Bizonytalan volt az objektum nyitvatartása, de azért megpróbáltuk. A kerítésen lévő tábla szerint csak májustól nyitnak! Viszont a kapu tárva – nyitva! Hoszamo szerencse – osonjunk hát be!
Jó 500m a bevezető út a parkolótól a karámokig, erdei környezetben. Mi mindent megtettünk, hogy belépő díjat fizethessünk, de minden pénztár zárva volt és sehol egy lélek nem dugta ki az orrát. Az állatok viszont kint voltak a külső karámokban az orrunk előtt! Így alakult, hogy az – egyébként gyönyörűen kialakított – objektumot ingyen tekintettük meg és még a bölényekben is gyönyörködhettünk.
Az 511-es út
Következő célpontunk Bajmóc (Bojnice) volt a vár és az állatkert miatt. Kicő (Skýcov) és Nagyugróc (Veľké Uherce) között gyönyörű az 511-es út.
Utóbbi faluban meghallgattuk a falurádió híreit is. Több településen megmaradtak ugyanis a villanyoszlopokra felszerelt megafonok és használják is ezeket. A Bajmócra vezető útról említést érdemel még Nyitranovák (Nováky), mert itt található Szlovákia legnagyobb hőerőműve és ezt nem is nagyon tudják eltitkolni – óriási füstfelhő leple alatt vezetett az út tovább!
Bajmóc vára
Bajmócra érkezvén sikerült a vár közelében leparkolnunk, illetve a pontosság kedvéért négy tolatásból megoldani az amúgy nem túl bonyolult feladatot. A bódéjából előbújó parkoltató segéderő ugyanis ennyiszer kért korrigálást, hogy kialakuljon minden derékszög, párhuzam és átlagos objektumtávolság a parkolóban álló 4 (négy!) autó között…
Először kívülről lőttünk pár képet a várkastélyról, aztán bementünk jegyet venni.
A várat csak vezetett túrával lehet megtekinteni, ezért bevártuk az előző csapatot, aztán nekivágtunk. Szezonon kívül nincs magyar nyelvű idegenvezetés, így kaptunk egy tájékoztatót, amiben szerepel a látnivalók elég részletes leírása.
Viszont, véleményünk szerint, ha csak magyarok vannak a csoportban, talán be lehetne állítani egy magyar vezetőt. Az, hogy csak magyarok voltunk, hamar kiderült, mert az idegenvezető egy vicces, szlovák nyelvű anekdotáján csak ketten nevettek a harminc emberből!
Mindenesetre így is lenyűgöző volt végigmenni a szebbnél szebb termeken, és felelevenedett a magyar történelem jónéhány alakja és eseménye. A legjobban a régi fabútorok, órák, az Aranyterem mennyezete, a kripta és a cseppkőbarlang tetszett. Ez utóbbi 26 méterrel van a vár alatt és itt található a kút alja is. Jól nézett ki, ahogy a kinti eső zubogott lefelé a kútba!
A bajmóci állatkert
Ezután Kisebbik kedvéért – ha már hősiesen végignézte a kastélyt velünk – jegyet váltottunk a szomszédos állatkertbe. Nagyon jó döntés volt! Zárás előtt két órával, a szemerkélő esőben rajtunk kívül csak a pénztáros néni és a büfében három ember volt az egész parkban! Szürreális élmény volt így sétálni és tülekedés nélkül figyelni az állatokat!
Jól átgondolt dimbes-dombos kialakítású a kert. A gyerekeknek külön játékösvény van a sétány mellett, rengeteg a játszótér, külön kilátópont szolgál a fotósok kedvére a vár felőli oldalon. A legnagyobb sztárok számunkra persze a szurikáták és a majmok voltak, de érdekes volt a “röfögő” kacsa és a téli szállásukon pont vacsorázó afrikai elefántok is.
Bajmóc várát és állatkertjét érdemes meglátogatni, mert mindkettő nagy élmény. A visszaút Felsőszemerédre eseménytelen, de a sötétedés és a kanyargós utak miatt izgalmas volt. A következő részben hazafelé vesszük az irány, de a határ magyar oldalán azért még beiktattunk néhány megállót!
A bejegyzés a 2018. márciusi állapotokat tükrözi!
Linkgyűjtemény:
Egy gondolat “Felvidéki kirándulás – Bajmóc vára” bejegyzéshez