Pálmaház a szennyvíz felett

A Dél-pesti Szennyvíztisztító látogatása

A Dél-pesti Szennyvíztisztító telep nyílt napján jártunk, és meglepetések sorával szembesültünk. Aki patkányokkal teli, büdös trutymóval átitatott gépekről, épületekről vízionál a szennyvíztisztítás kapcsán, nagyobbat nem is tévedhetne…

A telep működése

A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep a legkorszerűbb és a legkörnyezetkímélőbb technológiával működik. A környező kerületek 300 ezer lakosának, valamint az ott működő vállalkozásoknak a szennyvizét fogadja és tisztítja folyamatosan.

A tisztítótelep szennyvíztisztító kapacitása napi 80.000m3. A szennyvíztisztítás egyik mellékterméke a víztelenített szennyvíziszap, a másik pedig a biogáz, melyből elektromos és hőenergiát állítanak elő, ami a telep teljes energiaszükségletét fedezi.

A tisztítótelep nemcsak a hagyományos kétfokozatú bioszűrést alkalmazza, hanem egy magyar fejlesztésnek köszönhetően élő növényzet és mesterséges gyökérrendszer segítségével növelte a tisztítás hatásfokát. Így az európai normáknál jobb paraméterekkel rendelkező tisztított vizet enged a befogadó Ráckevei-Soroksári Duna-ágba.

Mára a telep a legkorszerűbb külföldi és a hazai szennyvíztisztítási tudást ötvözi, és technológiájában, műszerezettségében és tisztítási komplexitásában az európai élvonalba tartozik.

A telep története

Magyarország első szennyvíztisztítójának helyét az Országos Tervhivatal jelölte ki 1952. december 23-án, és 1966. szeptember 14-étől működik üzemszerűen. 1967-re az iszapkezelés is megvalósult. A telep bővítése a 80-as években folytatódott, és mára hazánk legkorszerűbb szennyvíztisztítója.

A szennyvíz megtisztításának folyamata

Fizikai tisztítás:
– kőfogókban felfogják a csatorna fenekén görgetett anyagokat
– rácsokon kiszűrik a nagyobb darabos hulladékokat
– homokfogó medencékben kiülepítik a homokot
– zsírfogókban leválasztják a zsírokat, olajokat

Biológiai és kémiai tisztítás:
– vegyszert adagolnak a foszfor kicsapatására
– előülepítőkben kiülepítik a szerves lebegő anyagokat
– eleveniszapos levegőztető medencékben lebontják az oldott szerves anyagokat
– utóülepítőkben szétválasztják a tisztított vizet az eleveniszaptól
– az utóülepítőből kiemelt fölösiszapot sűrítik, fermentorokban stabilizálják, majd víztelenítik
– a fermentorban termelt biogázból gázmotorok segítségével elektromos áramot termelnek

A pontosság kedvéért a technikai leírásnál felhasználtuk a Fővárosi Csatornázási Művek oldalának szövegét is.

A Dél-pesti Szennyvíztisztító látogatása

Rövid becsekkolás után minden csoport kapott egy vezetőt, akivel végigjártunk néhány érdekesebb helyet, miközben folyamatosan szívtuk magunkba az információkat. Az egyik ülepítő medencénél kezdtük, ahol egy forgó híd tereli a medence alján lévő lyukhoz az ülepedő homokot, míg a felszínen a zsírhabot fölözik le a vízről.

Ezután irány a pálmaház! Nem gondoltuk volna, hogy ilyen építménnyel fogunk találkozni egy szennyvíztelepen, de állítólag a módszer hatékony. A dzsungel alatt áramoltatják a vizet, eközben a növények – vízbelógó gyökereik által – megszűrik azt a kártékony mikróbáktól.

Megnéztünk még egy ülepítőt, majd a Csatornázási Művek duguláselhárító egységeit, azaz teherautóit és távirányítású csatornajáróit vettük sorra. Ők vonulnak ki, amikor bejelentés érkezik közterületen lévő dugulásról. Megnéztünk egy szimulációt is, ahogy a nagynyomású vízsugárral tisztították a csatornát. Érdekes volt még a vitrin, amiben a szennyvízből kifogott talált tárgyakat állították ki. A tengernyi mobiltelefontól a műfogsorig mindenféle meglepő dolgot kiszűrnek a szakemberek.

Összességében érdekes vezetésen vettünk részt, és jó volt látni, hogy milyen szigorú normáknak megfelelve végzik munkájukat a szakemberek. A múltkori – a Kőbányai víztározóban tett – látogatásunkkal így végigkövethettük a víz útját a Dunától a Dunáig.