MŰvészetek PAzar otthona

Programot keresgélve a Müpa weboldalán rábukkantunk egy remek lehetőségre, melyet hűségkártyával évente egyszer ingyen is igénybe vehetünk. A neve “Teremről teremre”, és azt tudja, ami a neve. Egész pontosan vezetéssel végigvisznek minket az épületen, és sok érdekes dolgot megtudhatunk a házról, és a beépített technikákról.

Művészetek otthona

A Müpa – korábbi nevén Művészetek Palotája – igazi multifunkcionális hely. A Trigránit Zrt., az Arcadom Építőipari Zrt. és Zoboki Gábor tervező közös gyermeke 2005 márciusában nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, a pesti Duna-parton, a Rákóczi-híd szomszédságában, szemközt a Nemzeti Színházzal. Hamar népszerű lett, köszönhetően a színvonalas műsoroknak és az állandó útkeresésnek, valamint a magas műszaki tartalomnak. Szerteágazó művészeti ágak közös otthona az épület.

Ludwig múzeum

Közös fedél alatt a Müpával – de külön szervezetként – kortárs képzőművészeti alkotások bemutatóhelye a Ludwig Múzeum, melyet a Müpába szóló jegyünkkel ingyen megtekinthetünk. Így is tettünk! Ottjártunkkor éppen egy Bauhaus kiállításba csöppentünk, aminek színei és különös formái felélénkítették a lányokat. A gyanakvó teremőr nénivel a nyomukban egyik alkotástól a másikig csapongtak.

A vezetés az előcsarnokban kezdődött, ahol megtudhattunk jópár dolgot az építkezésről, a szervezeti felépítésről, és a Müpa igazi tartó – valamint csak dekorációs célokat szolgáló – oszlopairól.

Bartók Béla terem

Következett a monumentális Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem. Lenyűgöző méretekkel rendelkezik, akár 1600 ember tekinthet meg egy-egy előadást.

Szenzációs az akusztikája, és külön paraméterezhető a különböző műfajokhoz – köszönhetően a tetőről belógó 42 tonnás hangvetőnek – valamint az oldalfalakba épített zengőkamra ajtóknak, továbbá a különféle burkolatoknak. Ráadásul az egész terem lengéscsillapítókon ül, kvázi belépve az ajtón egy, az épülettől különálló szigetre érkezünk.

Félelmetes technológia lett beépítve a minél tökéletesebb hangzásért. Kis ízelítőt is kaptunk a háttérmunkából, hiszen helyet foglalva a hátsó sorokban, az esti koncertre készülő Pál utcai fiúk zenekar színpad-beállítási munkálataiba leshettünk be.

Lifttel felvittek minket a karzatra is, ahol közelebbről megvizsgálhattuk a hangvetőt és az oldalpaneleket, valamint a terem újabb csodáját: az orgonát!

A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonáját a világ legnagyobb koncerttermi orgonái között tartják számon. A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra és a Mühleisen Orgelbau Stuttgart együttműködése során elkészült 6804 sípból álló, 92 regiszteres, 5 manuálos hangszert 2006 májusában avatták fel. Az orgona a terem legfontosabb szimbólumaként egyesíti magában az építészetet és a zenét, összeköti a múltat és a jelent, kapcsolatot teremt zenei műfajok és kultúrák között. forrás: Müpa

Fesztivál színház

A Fesztivál Színház következett. Ezt a termet is a sokoldalú használhatóság jellemzi, és folyamatosan fejlesztik is az aktuális produkciók igényei szerint. Idebent nem láttunk sokat a szép faburkolatokból, mert éppen a Nemzeti Táncszínház próbái zajlottak sötét nézőtérrel, de ettől még izgalmasabb volt az egész.

3D-s bejárás

Hallottunk még pár szót a többi teremről és épületrészről is, majd következett a hab a tortán: 3D-s szemüvegeket kaptunk, így virtuálisan is bekalandozhattuk a Müpát, és belepillanthattunk számos előadásba és programba.

Összefoglalva: mindenkinek ajánljuk a programot, aki volt már legalább egyszer színházban és kíváncsi a háttérben zajló dolgokra is. A Müpa modern épülete ráadásul önmagában is megállja a helyét. Közösségi tereiben kellemes perceket tölthetünk el, kombinálva a kinti Duna-parttal, a Piramissal, vagy a Nemzeti színház mögötti szoborparkkal.

A fejlécben szereplő kép a Müpa oldaláról származik!

A bejegyzés a 2019. áprilisi állapotokat tükrözi!

Linkgyűjtemény:

Az épület weboldala

Ludwig Múzeum