Kegyetlen rablógyilkos vagy magyar “Robin Hood”? Szabadságharcos hős vagy vonatrabló gazember? Rózsa Sándor életét számtalan legenda színesíti. A Kondorosi Csárda múzeumában sok kérdésünkre választ kaptunk, és a fantasztikus kiállítást végignézve jól esett elmerülni a betyárok világában.
Rózsa Sándor – betyáros életmű
Az 1813. július 10-én született Rózsa Sándor életútja elég hamar fordult a betyárkodás felé. Anyja korán halt, apját lopásért kivégezték (vagy lopás közben agyonverték), és öccse is börtönben végezte. 23 évesen Sándor is a bűn útjára lépett: marhalopásért csukták le, azonban néhány hónap után megszökött a börtönből, és ettől kezdve űzte a rabló-pandúr játékot üldözőivel a nagy alföldi rónaságon.
Megpróbált jó útra térni, de csak 1848-ban kapott amnesztiát Kossuth Lajostól, melynek fejében szabadcsapatot alakított és csatlakozott a szabadságharchoz.
Keményen kivették részüket a csatákból, de utána leraboltak barátot, ellenséget egyaránt. A harcok után megpróbálkozott a tisztességes munkával, meg is nősült, de csakhamar újra bújdosnia kellett.
Ekkor már 10.000 ezüst vérdíj volt a fején, ami megtette hatását, és egy árulás következtében elfogták. 1859-ben országos hírű perben halálra ítélték, de Ferenc József megkegyelmezett neki, így Kufstein várában rabosították.
A börtönben celebként mutogatták, mert rengeteg ember volt rá kíváncsi. Csaknem 9 év után ismét amnesztiával engedték ki a fogságból.
Ezután folytatta a bűnöző életet, társaival még egy sikertelen vonatrablásba is belekeveredett. 1869-ben újra elfogták és halálra ítélték, azonban ismét kegyelmet kapott. A szamosújvári börtönben halt meg tüdőbajban 1878. november 22-én, sírja ma is megtalálható a börtön temetőjében.
“Ha mögmondtam, hát mögmondtam!”
Rózsa Sándor mondásai
“Ha mindenki úgy tösz, ahogy tönni köll, akkó minden úgy lössz, ahogy lönni köll!”
Sándorunk 65 életéve alatt hol börtönben ült, hol bújkált a pandúrok elől. 60 bűneset, 30 gyilkosság tapad a kezéhez. Ahányszor elfogták, halálra ítélni sosem merték, népszerűsége miatt féltek, hogy mártírrá válik. Szuperhős volt a tanyavilágban, hiszen leginkább gazdagoktól rabolt (mondjuk a szegényektől nem is volt mit) és barátairól, cinkostársairól mindig gondoskodott. Sikeres rejtőzködése miatt emberfeletti tulajdonságokkal is felruházták, például, hogy nem fogja a golyó…
A népszerű hős
Lángol és izzik a láthatár,
Egészséges Fejbőr: Rózsa Alexander
A pusztán most éjfélre jár.
A villámok fényében vágtat most
Rózsa Alexander, a betyár.
Számtalan műben feldolgozták életművét: népdalok, versek, regények, filmek őrzik emlékét. Arany János versei, Móricz Zsigmond regényei, és az Oszter Sándor alakításával – akinek ez volt első filmszerepe – bemutatott 1971-es filmsorozat közismertek, csakúgy, mint a népdal, az “Esik eső, szép csendesen csepereg…”
Kondorosi csárda mellett
Arany János: A betyár – Kondorosi csárda mellett…
Gulya, ménes ott delelget:
Csárdabeli szép asszonynál
Bort iszik az öreg-bojtár.
Kondorosi csárda – a történelem
A nagy alföldi pusztaságban 8 útvonal kereszteződésénél épült csárda kikerülhetetlen volt minden átutazónak. Az eredeti vályog épület helyén 1784-ben épült a barokk stílusú kőépület: csárda és magtár. Ha még hozzávesszük a mellette működő gémeskutat, már érthető, hogy az utazókon kívül szívesen időzött itt csikós, juhász, gulyás, és a rájuk épülő betyár társaság. Egy ilyen csárda bizony nem csak pihenőhelyként funkcionált, hanem hírforrásként és búvóhelyként egyaránt.
Annyira profin építették ki a menekülő rendszert, hogy zsandár itt el nem foghatott senkit. Az épületen belül ugyanis a kéményjáratokban tudtak elbújni a zsiványok, és ezek kötötték össze a padlást a pincével. Ezenkívül több kivezető alagút is volt a közeli mocsárhoz, és állítólag egy lóháton járható, több kilométer hosszú, istállóval bővített átjáró is volt a föld mélyén.
A Kondorosi csárda napjainkban
Tulajdonképpen ebédelni tértünk be az étterembe, de az étkezés után vezetéssel körbejártuk a múzeumot, és be kell vallani, hogy aznapi kirándulásunk legnagyobb élményét adta. A finom ételek, a szépen felújított épület a szenzációs kiállítással remek kikapcsolódást kínál.
Már az ételek, és a kiszolgálás is nagyon rendben volt. Leginkább hagyományos magyar ételeket kínálnak, az árak középkategóriásnak mondhatóak. Kiemelt ételük a HÍR (Hagyományok-Ízek-Régiók) védjeggyel ellátott Kondorosi gulyás tarhonyával.
Kondorosi csárda múzeum
Igazság szerint arra számítottunk az ebéd után, hogy majd megnézzük a berendezett kocsma környezetét néhány emléktárggyal, de ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna. Egy három szinten berendezett, színes-szagos interaktív időutazás részesei lettünk, és rögtön beszippantott kicsit és nagyot az alföldi betyárvilág.
Az első állomás természetesen az ivó rész. Itt korhűen berendezve láthattuk, milyen körülmények között pihentek a betérők, megnéztük a kármentővel bedeszkázott kocsmárospultot (hiszen gyakoriak voltak a verekedések), és magával Rózsa Sándorral is iszogattunk egy asztalnál, aki Oszter Sándor hangján szólt hozzánk.
A többi helyszín bejárásával mindent megtudhattunk magáról Rózsa Sándorról, a csárdáról, és a betyárok életéről.
Számtalan jópofa interaktív élmény színesíti a tárlatot. Nyomozós játék a gyerekeknek, karaoke, körözvény nyomtatás, beöltözős szelfisarok, hogy csak néhányat említsünk az ötletekből.
A pincében kialakított tömlőcben még Rózsa Sándor koponya replikáját is megvizsgálhatjuk.
A csárdával szemközt a kondorosi Városháza épülete előtt – ami régen csendőrlaktanyaként funkcionált – még lefényképeztünk két szobrot.
Mindent összevetve azt javasoljuk: ha valaki a Békéscsaba-Szeged-Szarvas háromszögben portyázik az Alföldön, semmiképpen ne hagyja ki a csárda látogatását! A kiváló ebéd után a múzeum látogatása felejthetetlen élményt ad, és minden valószínűség szerint a gyerekek sem Pókembernek fognak beöltözni a farsangon ezután, hanem betyárnak. Ajánlott program!
Írtunk már a pusztáról, a Hortobágyiról: A Hortobágy nem csak délibáb. A fényképek mobiltelefonnal készültek…
A csárda weboldala: kondorosicsarda.hu
További bejegyzések a Viharsarok és a Szegedi-Tisza környékéről
Az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark látogatása.
Békés vármegyében csavarogtunk a minap, különös tekintettel Szarvas és Gyomaendrőd városára.
További bejegyzések Békés vármegyéről
-
Békés vármegyében csavarogtunk a minap, különös tekintettel Szarvas és Gyomaendrőd városára.