Szarvas és Gyomaendrőd látnivalói

Békés vármegyében csavarogtunk a minap, különös tekintettel Szarvas látnivalói, és Gyomaendrőd csodái irányában. Állatok, természet, betyárok, minden játszott… A napra a koronát pedig a Kondorosi Csárdában elköltött vacsora és múzeumlátogatás tette fel.

Előjáték

Már útközben feltűnő volt a rengeteg állat, még a főutak mellett is, mintha ezen a vidéken népesebb lenne a szaporulat… Őzek, szarvasok legeltek a vetésben, és sólymok vadásztak a mezők felett.

Szarvas előtt az M44-esről még megpróbáltunk eljutni az ötezer(!) éve létrehozott Gödény-halomhoz, mely Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, és Csongrád-Csanád vármegye hármas határpontjánál található, és Közép-Európa legnyagyobb kurgánja (kunhalma, temetkezési helye). Az óriási sárban azonban esélytelen volt személyautóval eljutni a dombhoz, így elhalasztottuk ezt a programot. Aki szeretné tudni, miről van szó, annak ajánljuk a Szarvasi TV remek kisfilmjét.

Szarvas történelme néhány szóban

A Körös folyó és holtágai mellett kiépült települést Anonymus még Szarvashalomként említi, és a török hódoltságig jelentős erősség volt folyami átkelőhelyként. A hódoltság alatti harcokban kihalt, és eltűnt a falu, majd csak az 1720-as években népesült be újra, már mezővárosként.

Sokat köszönhet a város Tessedik Sámuelnek, aki lelkészként kivette részét a várostervezésből, a mezőgazdaság korszerűsítéséből, de iskolát és templomot is létrehozott a településen. További lendületet adott a fejlődéshez a grófi Bolza család kastélyok építésével, parkok kialakításával (pl. az Arborétum is grófi kert volt anno).

Körösvölgyi Állatpark

A Szarvas városával való ismerkedést a Körösvölgyi Állatparkban kezdtük. A bemutatóhely az egykori Csáky kastély kertjében található, és a Kárpát-medence élővilágából ad ízelítőt. Itt találjuk a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságát is. A főépületben 7.000 literes akvárium és kiállítás, a parkban pedig játszótér, és a 2km-es sétány az állatok kifutóival – ezek biztosítják, hogy jó néhány kellemes órát eltöltsünk a helyszínen.

A Bagolykapun áthaladva a fogadóközpontban megvettük a belépőket, és végignéztük a két szinten kialakított interaktív kiállítást. A zsírfarú termékenység idol szerintünk inkább sámánpöcs.

Egy kávé a büfében, és nekivágtunk a parknak. Bérelhető kiskocsival és futóbiciklivel is megkönnyíthetjük a kissebbek életét, de sétálni is élvezet a hatalmas területen. Van ahol ligetes részen, van ahol nagy réteken keresztül halad az út, de a Holt-Körös partjára is kisétálhatunk. Sőt! A Jégmadár tanösvény egyenesen a folyóban vezet állomásról állomásra, amit kenuval teljesíthetünk. Legnagyobb bánatunkra a kora tavaszi időpont miatt ez még nem üzemelt.

Természetesen az állatok jobban érdekelték a lányokat, melyek közül a legnagyobb benyomást ránk a bölények és a keselyűk tették, de persze nem maradhatott ki az állatsimogató sem.

Összességében a kiállítás jóvoltából sok új ismerettel gyarapodtunk, a nagy parkban pedig élvezettel kirándultunk. Talán néhány állat életkörülményein lehetne még egy kicsit javítani.

Szerettük volna megnézni a közeli Arborétumot és a Mini Magyarország makettparkot is, de a rengeteg parkoló autó eltántorított minket, így felfedeztünk inkább még néhányat Szarvas látnivalói közül.

Szarvas látnivalói

A Szarvasi Evangélikus Ótemplom mellett parkoltunk le, melyet Tessedik Sámuel építtetett. A mellette található harangláb a II. világháború szarvasi áldozatainak emlékét őrzi, a kettős törzs szárába vert rézszegeken felsorolva őket név szerint. Mihály Árpád alkotása.

A templom frontoldalán az Újratelepítési emlékművet tekinthetjük meg, mely emléket állít a szlovák elődöknek. A modern alkotás Lestyán Goda János és Ladislav Sabo műve. Mellette áll báró Harruckern János György – a város újratelepítőjének mellszobra.

Átsétáltunk a Holt-Körös hídjához, miközben elhaladtunk a Tessedik Sámuel Múzeum mellett, aki teheti, ne hagyja ki! A hídról nagyon szép látvány a folyó. Láthatjuk innen a Bolza kastélyt is a Romulus és Remus szoborral, ami a család olasz gyökerei miatt került a kertbe. Az épület sajnos nem látogatható.

A folyóban ötletesen elhelyezve áll a Millenniumi emlékmű, mely szökőkútjával remek alkotás és fotótéma az idelátogatóknak. A tíz méter magas szobor Mihály Gábor munkája.

Ha átkelünk a főúton és leereszkedünk a folyópartra, akkor máris a fantasztikusan kinéző mocsári ciprusok mellett andaloghatunk egészen a Vízi Színházig, amihez az Erzsébet nevű fahídon kelhetünk át.

Ezután kicsit feljebb, a Holt-Körös partján szakrális helyen parkoltunk le az autóval. Itt található ugyanis a történelmi Magyarország középpontja. Mivel valaha itt egy malom állt, ezért egy stilizált malom emlékművet építettek a szarvasiak az “Isten malmai lassan őrölnek, az igazság győz!” felirattal. A folyó partján, a töltésen akár gyalog is idesétálhatunk a Történelmi emlékúton. A Tessedik templomtól indulva 17 stáción, Magyarország jelentős eseményein vezet végig a mintegy 1km-es út. A területet szabadstrandként és piknikezőhelyként is igénybe vehetjük.

Ennyi fért bele a napba Szarvas látnivalói közül, de már látjuk, hogy vissza kell térjünk egyszer erre a hangulatos Körös-parti településre.

Gyomaendrőd látnivalói

Alig 20 percet kellett utaznunk következő célpontunkig, Gyomaendrőd városáig. A Hármas-Körös és holtágai veszik körül a települést, a folyó hangulatos vízpartja a legnagyobb értéke. Az Erzsébet-ligeti lombkorona sétány és kilátó volt elsődleges célpontunk, de úgy alakult, hogy a közeli holtág melletti séta adta a nagyobb élményt.

A Liget Fürdő mellett parkoltunk, és gyalog sétáltunk keresztül az Erzsébet-ligeten, amit Sissi királynőről neveztek el. A lombkorona sétány a kilátóval nagyon szép környezetben fekszik, de mivel fizetős, és már lassan zártak volna, ezért kihagytuk, és három méterrel alacsonyabbról szemléltük a világot. A Körös folyónak ez a holtága festői! A főút hídjának tükröződése, a nádasban úszkáló kacsák, a Sóhajók hídja (nem elütés a két hosszú ó betű) nehezen engedi elszakadni az embert a partról.

Pedig kíváncsiak voltunk még sok mindenre. Nepomuki Szent János – a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentjének – szobra az Erzsébet hídon vigyázza a Körös-ágat. Kiss György alkotása.

A főút túloldalán megpihenhetünk Pelikán elvtárs mellett a padon, hiszen Gyomaendrőd Kállai Ferenc szülővárosa. Szobrát Szőke Sándor álmodta bronzba és padba.

A Nemzet színészének szobrától már látótávolságban van a Hantoskerti termálkút, melynek vizét 1960-ban nyilvánították gyógyvízzé, és bárki megkóstolhatja. Ivókúraként és fürdés által is kifejti jótékony hatásait. A kút kialakítása Ercsei Ferenc szobrászművész munkája.

Csakúgy a Gyomaendrődi Református Templom, mint a Jézus Szíve Katolikus Templom épülete is lenyűgöző, de az épített környezetből visszavágytunk a természetbe, így a holtágnak most a másik oldalán sétáltunk egy nagyot. Egy kis bohóckodás a Vízi színpadon, aztán a Sóhajok (Sóhajók) hídján átkelve visszasétáltunk az autóhoz.

A Hármas-Körös szabályozása előtt ez a meder hajózható volt. A Körösön hozták le Erdély felől a fát, a sót. Az egyik ilyen kikötőhely lehetett a híd régi megfelelője, innen kapta a nevét: Sóhajók hídja (sót szállító hajók kikötője).

Később, a folyószabályozás után a holtágakon a hajózás megszűnt. A felépült híd a hely eredeti funkciója szerint – Sóhajók hídja maradt. A liget telepitése után a név már más tartalommal élt tovább az emberek tudatában. A híd a ligetbe, a szerelmesek egymásra találásának helyszínére vezet, tehát a neve Sóhajok hídja lett.

Forrás: Gyomai Szülőföld Baráti Kör

Egy ékezet eltérés, mégis micsoda különbség! Szép nyelv a magyar!

Kondorosi csárda

Még egy program belefért a napba, hiszen Gyomaendrődtől csak pár kilométer Kondoros, ahol jó szívvel ajánljuk egy vacsorára a csárda ételeit, a Rózsa Sándor betyármúzeum pedig kihagyhatatlan látnivaló. Írtunk róla külön is: Rózsa Sándor és a Kondorosi csárda.

Keveset kirándultunk még az Alföldön, de ez a nap ráébresztett minket, hogy sürgősen pótolnunk kell ezt a hiányosságot. Magyarország minden tájegységének megvan a maga varázsa, csak fel kell fedezni az apró csodákat széles e hazában.