Szekszárd látnivalói
Szekszárd Tolna vármegye székhelye, Babits és Garay szülővárosa. Nevezetes vörösborairól, és remek kiindulópontja lehet egy kirándulásnak a Gemenci erdőben. A város nevezetességei azonban önmagukban is látogatásra csábítanak a Szőlő és a bor városában.
A város, mint egy álmos eb,
Babits Mihály: Szekszárd, 1915 nyarán
hever domb alatt, sík felett
kis város: nagy falu.
Korán fekvő, korán kelő:
fehér fal és piros tető
zöld fák és zöld zsalu.
Történelem
Szekszárd település 1015-ben került fel a történelem lapjaira, majd I. Béla királyunk hagyott nyomot maga után, mikor 1061-ben megalapította a bencés apátságot. Később itt is temették el, sőt valószínűleg a település neki köszönheti a nevét is.
A Szent Megváltó monostorában temették el, melyet maga épített azon a helyen, melynek neve Szögszárd. Merthogy Béla szög színű volt és szár (kopasz), azért nevezte el Szögszárdnak, a maga állapotáról, monostorát.
Képes krónika
Megfordult itt Szent László király – Béla fia – is, akit a város később védőszentjének választott. Pusztított erre tatár, török, a Rákóczi féle harcok alatt pedig itt fogták el 1710-ben a kuruc brigadéros Béri Balogh Ádámot.
Tolna vármegye székhelye ősi bortermelő terület. A Szekszárdi Borvidéken már a rómaiak idejében foglalkoztak szőlőműveléssel. Szekszárd 1987-ben megkapta “A szőlő és a bor városa” címet.
A szekszard.hu-n olvasható részletes írás szerint a török hódoltság korában a fehér bor mellett meghonosodott a vörös is. A borvidék híres kadarkáját a törökök elől menekülő rácok hozták erre a vidékre. A török Üszküdarból eredeztethető kadarka nagy hírnévre tett szert és a szekszárdi borvidék jellegzetes fajtájaként ismert, újabban azonban a biztonságosabban termelhető Kékfrankos, Cabernet és Merlot került túlsúlyba.
Nevezetes szülöttek
– Babits Mihály – “Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem”. A Nyugat nemzedékének illusztris alakja szekszárdi születésű, de az idézett mondat Karinthy Frigyes tollából származik, az “Így írtok ti” című irodalmi karikatúrákat tartalmazó művéből.
– Parti Nagy Lajos – a Sárbogárdi Jolán néven publikáló, Kossuth- és József Attila-díjas költő, író szintén Szekszárd szülötte .
– Garay János – ebben a városban született az Obsitos című elbeszélő költemény szerzője is, mely mű főszereplője Háry János a nagyotmondó kiszolgált katona.
– Gáti Oszkár – Jászai Mari-díjas színész. Jellegzetes hangja miatt szinkron munkáiról is ismert. (pl. Sylvester Stallone magyar hangja)
Belvárosi séta
Béla király tér – Garay tér – Szent István tér
Szekszárd látnivalói felfedezését a belvárosban kezdtük. A Béla király tér közelében parkoltunk le az autóval, hogy a város központi részeit gyalog járjuk be. Az Urunk Mennybemenetele templom Közép-Európa legnagyobb egyhajós épülete. A Vármegyeház udvarán megtekinthetjük a már említett bencés apátság romjait.
Jónéhány szobor is díszíti a teret.
Néhány méter, és már át is sétáltunk a Garay térre, ahol éppen nagy felújítási munkálatokat végeztek. A tér névadójának szobrát Szárnovszky Ferenc alkotta.
Szekszárd látnivalói sorában a Szent István tér következik. Először nézzünk szét a Prométheusz parkban Varga Imre Kossuth-díjas művész szobrai közt, aztán fedezzük fel a teret. Az egykori zsinagóga – ma Művészetek háza – épülete a diadalívvel vonzza a tekintetet. Szintén itt találjuk a Wosinsky Mór Megyei Múzeumot, melyet az alapítóról, az egykori régészről neveztek el.
Mondanunk sem kell, hogy ez a tér is tele van szobrokkal.
Visszafelé sétálva az autóhoz érdemes egy kis kitérőt tenni a cuki Szent János és Pál kápolna felé. A barokk stílusú szentélyt a villám, vihar és jégverés védőszentjeinek építették 1740 körül, később a mellette lévő kórház kápolnája lett. Falait több rétegben képek borítják. A most látható festmények valószínűleg Boross Ferenc szekszárdi művész XIX. századi művei.
Autós körút
Persze Szekszárd látnivalói nem csak a belvárosra korlátozódnak, ezért a továbbiakat felfűztük egy autós körútra, ami aszfalton, a szurdikok köves útjain és földutakon keresztül vezet, néhol szűk, és meredek ösvényeken. Természetesen aki nem akarja a járgányát ilyen igénybevételnek kitenni, az turistautakon, gyalog is megközelítheti a látnivalókat.
Cenci néni keresztje (Angyal-kereszt)
Első állomásunk egy igazi irodalmi emlékhely, figyeljünk oda, mert nehéz észrevenni az út szélén megbújó látnivalót. A fogadalmi kőkeresztet Nemes Angyal János építtette 1827-ben, Babits Mihály nagyszülei egykori birtokán. A költő nagymamája, – az egyik regényében is szereplő – Cenci néni gondozta a környékét. A kereszt restaurálását Farkas Pál szobrászművész végezte.
Szabadvezetéki Szigetelők Magángyűjteménye
A következő állomásról azt gondolhatnánk, ilyen nincs is. De van! A szabadvezetéki szigetelők azok a kis porcelán bigyók a villanyoszlopokon… Nos a Palánki-hegyen ezeknek az ipartörténeti mütyűröknek hozott létre egy jópofa tárlatot lelkes gyűjtőjük. Így elrendezve nagyon jól néz ki az egész a rengeteg színes szigetelővel.
A megközelítés picit nehézkes autóval: az Árnyas szurdik kitérő vezet hozzá, amelynek szélén parkolva gyalog tehetjük meg az utolsó meredek szakaszt. A kiállítás magánterületen van, de nyitott bárkinek.
Cserhát tetői kilátó
Szintén egy magánkezdeményezés: valaki a borospincéje teraszát alakította át kilátóvá, ahova felengedi a földi halandókat is, hogy gyönyörködhessenek a szőlőtőkék látványában. Megközelítés földúton, használat saját felelősségre. Kisgyerekekre figyeljünk!
Remete Csurgó, és Remete kápolna kálváriával
Vissza a városba! Az egykori remeteház helyén épült Kisboldogasszony/Remete kápolna és kálvária búcsújáróhely. Ráadásul erre vezet a Dél-dunántúli Kéktúra vonala is. A templom előtt álló berkenyefa 2023-ban az év fája lett.
Érdemes a Remete csurgó nevezetű szentkút forrás mellett parkolni, ahonnan néhány perc sétával érhetjük el a kápolnát a falépcsőkön.
A kálváriadomb igen meredek, a stációk végigjárása kellemes fáradtsággal járhat, viszont szép kilátást is kínál.
Bati-kereszt kilátó
A 15m magas kilátóból a szekszárdi szőlődombok körpanorámájában gyönyörködhetünk, háttérben a Mecsekkel. Megközelítése “rázókövekkel” kirakott utakon abszolválható.
A kilátó nevét adó Bati-kereszt 100m-rel odébb található, és egy elpusztult középkori falura emlékezik.
Kálvária (Szőlő-hegyi) kilátó
Szekszárd egyik jelképe következik, a szőlőfürtökkel díszített Kálvária kilátó, mely könnyen megközelíthető autóval is. A Bartina-hegy tetején egykoron kálvária stációk sorakoztak, a ma látható keresztek fából készült elődeit viszont egy elhunyt szekszárdi diák emlékére állították szülei 1929-ben. Sajnos a mögé épített átjátszó torony rontja az összképet.
Felemás megítélésű volt sokáig a Kossuth-díjas Kiss István szobrász krómacél Szőlő-szobra, az égbe törő búzakalásszal. A rendszerváltáskor szocialista hagyatéknak ítélt kilátószobor nehéz éveket élt át, de lassan rendeződni látszik a sorsa.
Lefelé a hegyről jópofa faszobrok szórakoztatják az autósokat.
A városközponthoz érkezve még megnézhetjük a Mézeskalács múzeumot, és a Babits emlékházat is. Az alábbi térképen láthatjátok az útvonalat, amit az előzőekben bejártunk.
További látnivalók
– ha több napot töltünk el a környéken, mindenképpen járjunk végig egy szurdik tanösvényt is a városban.
– Szekszárd mellett a 6-os útról megközelíthető a Sötétvölgyi Parkerdő, mely természetvédelmi terület. Horgásztó, szabadidőközpont, kilátó és túraútvonalak várják a látogatókat.
– néhány kilométer csupán a várostól a Gemenci erdő területe is, mely szintén kihagyhatatlan látnivaló a természet szerelmeseinek.
Szekszárd és környéke látnivalói lenyűgözik a vándort, és ha egy hosszú hétvégénél több időt el tudunk tölteni itt, akkor nem maradunk ki a remek szekszárdi borok kóstolásából sem.