Fertőboz - Gloriett kilátó

A Fertő-tó és a Hanság vidéke

Itiner: látnivalók Kapuvár és Sopron között

Ebben a bejegyzésben a világörökség Fertő-táj magyarországi részeit és tágabb környezetének látnivalóit járjuk be. A Fertő-Hanság Nemzeti Park területe, a Fertő-tó a nádasokkal remek kirándulóhely, amit érdemes gyalogosan, kerékpárral, vagy hajóval felfedezni. 1979-től bioszféra rezervátum, 1989-től pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei közé is bekerült. Ebben a bejegyzésben leginkább az autóval bejárható, épített nevezetességekre koncentráltunk. Látnivalók hazánk északnyugati csücskében.

Fertő-tó és Hanság

A Fertő-tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, vize magas sótartalmú. A tó partja a Hanság szabályozása – lecsapolása – után kezdett elnádasodni, amit most próbálnak visszafordítani a szakemberek. A lápos, nedves környezet rendkívüli módon kedvez az itt élő vizimadaraknak. A Hanság-főcsatorna gyűjti össze a Fertő-tó, a Rába, a Rábca és az Ikva folyó, valamint ezernyi vízfolyás és csatorna vizeit, így hatalmas szerepe van a környék vízgazdálkodásában.

Ember, vagy állat?
A fej, az ábrázat emberé volna: férfié talán, hanem a sima arcot rőt, kurta szőr fedi, s a koponyát a haj helyett is csak vidraveres csömbölék takarja, két hosszú füle hegyesen mered fel, az alak szája úgy össze van szorulva, hogy semmi ajka nem látszik, orrcimpái össze­lapultak, alig kivehetők; hanem a szemei, mint a halnak mereven, karikára kinyílva. Az egész arcon semmi indulatkifejezés. A rejtélyes szörny egészen ott a csónak közelében merült fel.

Jókai Mór: Névtelen vár (részlet)

A fenti történet főszereplője Hanyi Istók – Hany a Hanság népies neve – aki valós személy volt, és a Kapuvárhoz közeli lápban találták 1749-ben. Kapuvár templomában keresztelték meg István néven a 8 év körüli furcsa gyermeket, aki egy évig élt az emberek közt, majd nyoma veszett.

Hanyi Istók

Ha már Kapuvár a nyugat kapuja, kezdjük körútunkat ebben a Győr-Moson-Sopron vármegyei kisvárosban.

Kapuvár

Kapuvár a honfoglalástól kezdve a Magyar Királyság egyik nyugati erődített kapuja volt (Porta Hungarica), innen kapta a nevét is. Várát a Rákóczi szabadságharc idején a kurucok felrobbantották, helyén az Esterházyak építettek kastélyt.

Sétáljunk egyet a város főterén, nézzük meg a csodás Szent Anna templomot és a szobrokat.

Vitnyéd

Vitnyéd, pontosabban annak külterülete, Csermajor következik a sorban. A Szent Imre kápolna miatt érkeztünk a településre, de végül sokkal érdekesebb történetre derült fény, amikor otthon utánaolvastunk a hely történelmének.

A Csermajori Tejipari Szakiskola majd újabb nevén Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Közép- és Felsőfokú Szakképző Iskola és Kollégium 1920-2014 között működő, magyar tejipar legjelentősebb tejgazdasági és tejüzemi szakképző intézménye volt.

wiki

A magyar gazdaképzés fellegvára, a tejipari szakemberek oktatásának központja volt a major – iskolával, gyakorlati központtal, tehenekkel. Ma néma csend és Csernobil hangulat. Szeméthalmok, pusztuló épületek. Ki érti ezt?

Vöröskép emlékfa. Vitnyéd határában a mai 85-ös út mellet egykoron egy hatalmas tölgyfa állt, rajta kis tábla vörösre festve. A Vöröskép Napoleon egyik kapitányának emlékére állíttatott, akit itt temettek el a fa tövében 1809-ben. Sajnos az öreg tölgy 2023-ban kidőlt, de az emléktábla egy fiatal fa törzsén továbbra is látható. A történetet részletesen Vitnyéd weboldalán olvashatjátok.

Vitnyéd után nézzünk be Agyagosszergény furcsa nevű falujába.

Agyagosszergény

Agyagosszergény 1927-ben Agyagos és Fertőszergény egyesítésével jött létre. Az általános iskola mellett van egy csodálatos műemlék Mária-oszlop, és egy szintén műemlék kálvária. Helyes kis település.

Az összes stációkép megtekintése

Fertőd

Következő állomásunk a magyar arisztokrácia központja: Fertőd. Természetesen kötelező a “magyar Versailles”, az Esterházy-kastély megtekintése. A városban azonban most nem időztünk, mert több időt szánunk rá. Hamarosan a kismartoni kastéllyal és Fertő-tó kerüléssel egybekötött bringázás szerepel a terveink közt.

A természeti szépségek kedvelői Fertődről tehetnek egy kitérőt a Fertő-tó partjára Sarród felé. Itt van a Fertő-Hanság Nemzeti Park látogatóközponja Lászlómajorban, aztán Mexikópuszta, Fertőújlak, szürkemarhák, madarak tömkelege. A Borsodi dűlő is része a Fertő-Hanság Nemzeti Park sikeres vizes élőhely-rekonstrukciójának, melyet itt meg is figyelhetünk.

Fertőszéplak

Fertőszéplak fő nevezetessége a hatalmas kéttornyú székesegyház. A Mindenszentek templom, és a Kálvária-domb már messziről feltűnik a faluba érkezőnek.

A Kálvária-domb látványos szobrai sem mindennapiak.

Ez a környék a Széchenyiek birtoka volt anno, Nagycenken és Fertőszéplakon is megnézhetjük kastélyukat. A mélyen vallásos család jelmondata: “Si deus me regit, nihil mihi deerit” – Ha Isten vezet, nem lesz hiányom semmiben.

Megtekintésre érdemes még a településen a Fertőszéplaki Tájházak, és a különleges Vasúti Lámpamúzeum. Hegykő és Fertőhomok falvain áthaladva következő megállónk: Hidegség.

Hidegség

Hidegség a falut századokon át éltető nedűvel ellátó forrásról kapta a nevét, melynek vize jóízű és igen hideg volt.

A község legjelentősebb műemléke egy dombtetőn álló templom, melyet Szent András tiszteletére szenteltek fel. Az árpádkori rotundában ősi freskókat is láthatunk, melyek hazánk legértékesebb emlékei közé tartoznak. A torony később került az épületre. Belülről sajnos nem tudtuk megnézni…

A Nagycenk felé vezető úton is találtunk látnivalókat. A község határában van a Máriaút-i emlékhely és a pici Szent Jakab zarándok kápolna.

A Hidegség és Nagycenk közötti utat vasút keresztezi, mely mellett egy mesebeli vasútállomás épült. A vonatok már nem állnak meg itt, de mi mindenképpen lőjünk néhány fotót!

A községben találjuk még a Papkertnek nevezett oázist, melyben barangolva bibliai idézetekkel tarkított sétaúton relaxálhatunk a növények, tavacskák között. Hidegség bájos kis falva lett a kedvenc településünk a Fertő-tájon.

Fertőboz

Fertőboz a Széchenyiekről szól, akik a II. világháború végéig birtokolták a területet. Széchenyi István egyik alkalommal így írt a környékról: “Fertő, Fertő, bizony csúnyácska vagy de én mégis nagyon szeretlek.” A nagycenki kastélyuktól 2,6 km hosszú hársfasor vezet Fertőbozig, ahol az út végén találjuk Széchenyi Béla és felesége Erdődi Hanna sírboltját. A kis ligetben található szarkofágot Kundmann Károly bécsi szobrász készítette vörös gránitból.

Erdődi Hanna második gyermekük születésekor halt meg, s az ő kérésére temettette el férje a fasor végébe, felesége kedvenc helyére. Így lett a hitvesi szeretet egyik zarándokhelye a sír.

Széchenyi Béla gróf (1837-1918) és forrón szeretett neje született Erdődy Hanna grófnő (1845-1872). Legyenek oly boldogok a túlvilágon, a mint egymást az életben hőn és hűn szerették.

Sírfelirat

A sírhelyet megközelíthetjük Fertőboz felől egy földúton, vagy gyalog Nagycenkről felsétálva a dombra. Ezután – ha találunk parkolóhelyet – a Fő úton, álljunk meg a Hűség napja emlékmű közelében.

1921. decemberében népszavazással dőlt el, hogy Sopron és a környékbeli községek – 257 km2 terület – Magyarország részei maradnak. Erre emlékezik egy jópofa szobor a települések címerével, de találunk itt egy kerékpáros pihenőt, és egy forrást is, valamint az 1946. májusi kitelepítések emlékművét. Nem mellesleg innen indul a lépcsősor a végtelenbe, melynek végén a Gloriett kilátó kápráztatja el a hős kirándulókat.

A kilátó az 1800-as évek elején épült József nádor gróf látogatásai emlékére, aki Széchényi Ferenc társaságában gyönyörködött innen a Fertő-tó látványában. Ennek mementójaként Széchenyi gróf Ringer József tervei alapján mészkőből készíttette el a “Nádortemplomot”.

Minden, a kilátóig vezető lépcsőfok megéri a fáradozást, mert csodaszép a panoráma. Valaha a Széchenyi grófok a nádas helyett még a nyílt víz látványában gyönyörködhettek, de ma sem gyenge a kilátás. Szép az épület is a Nagy-Magyarország emlékművel.

Érdekesség még Fertőboz történelméből, hogy 1944-45 fordulóján a község vasútállomásán állomásozott az aranyvonat a Nemzeti Bank 30 tonnányi aranytartalékával megrakodva. A vonat bombatalálatot kapott, és a helyiek a mai napig találnak néha “bozi pengőt” a környéken.

Balf

Balf eredetileg Farkasd néven volt önálló település, aztán a német Wolf néven említik, és ebből torzult a mai, Balf alakra. 1985-től Sopron része, a soproni borvidék egyik jellegzetes szőlőtermelő területe. Gyógyvize fürdő- és ivókúrára egyaránt kiváló, melyet már a római korban is használtak. Ma is működik gyógyfürdőparkja, és a Zsolnay ivókút is népszerű a környéken.

Az ivókút a jelenleg nem működő palackozóüzem mellett található egy kis parkban. A kerámia alkotást Takács Győző képzőművész-keramikus készítette a Zsolnay Porcelánmanufaktúrában. A savanyú víz főleg gyomor, bél és veseműködés elősegítésére ajánlott, elsőre szokatlan ízű, de nagyon frissítő – ingyen fogyasztható. Balf közelében járva mindenképpen pihenjünk meg a kis ligetben, és töltsük fel vízkészletünket.

Ha felfrissítettük magunkat a balfi vízzel, guruljunk át a temetőhöz. Itt mindjárt két látnivalót is szemügyre vehetünk. A kőboltozatos kapun átbújva teljes nagyságában tárul elénk a Szent Farkas vártemplom.

Régi és új sírokkal körülvett dísztelen tömbje az egykori erőd falának romjaival megkapó látvány. Ritka megoldás a torony tetején lévő kőgúla sisak.

A temetőkerítés külső oldalán találjuka a Szerb Antal emlékművet. A Nemzeti Emlékhely egy főhajtásra megállítja az arra járókat…


1944. végétől Balfon működött a környék legnagyobb kényszermunkatábora. A Südostwall, azaz Délkeleti fal építésére idehurcolt kényszermunkások közül sokan meghaltak az embertelen körülmények miatt. A tömegsírban feküdt Szerb Antal magyar író is. A mementó Kutas László alkotása.

Sopron és Fertőrákos

Balf után elérhető közelségben van már Sopron és Fertőrákos is. Sopronról külön bejegyzésünk készül, addig is egy régebbi körutunkról, és hajókázásunkról itt olvashattok: A fertőrákosi Hamupipőke.

A részleteket Sopron környéki hosszú hétvégénkről itt olvashatjátok: A fertőrákosi Hamupipőke.

Kópházán keresztül visszafelé indulunk a 84-esen Nagycenk irányába.

Nagycenk

Nagycenk fő látványossága a Széchenyi-kastély, ami nemzeti emlékhely 2016 óta. A kastélyban találunk egy Széchenyi István emlékmúzeumot, de a “legnagyobb magyar” és felesége sírhelye is itt van a mauzóleumban. A kastélytól indul a már Fertőboznál említett hársfasor.

A hársfasor mellett pedig vonatokat láthatunk.

Itt találjuk ugyanis a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút végállomását, amely viszonylat a kastélyt köti össze Fertőboz állomással. Ez a hely ad otthont a megszűnt hazai kisvasutak járműveinek megőrzése céljából létrehozott nagycenki kiállításnak.

A tudnivalókról, árakról a GYSEV oldalán olvashattok. Hatalmas buli, és a gyerekeknek is nagy élmény végigpöfögni a keskenynyomtávú vonal 3,6 km-én.

További vonatos emlékhelyek oldala.

Szerelvény az Ikva patak felett. (Fotózta: Roman Klementschitz, forrás: wiki)

A hársfasor másik oldalán egy szoborparkot fedezhetünk fel. Fantasztikus harmóniában elhelyezett régi szobrok, zöldterület, virágok, a park végében pedig kis kápolna.

A Nagycenk Beszélő Kőemlékei Alapítvány összegyűjtötte az egykori Széchenyi birtok kallódó kőszobrait, és itt helyezték el a kis parkban. Nekünk nagyon tetszett!

Fertőszentmiklós

Fertőszentmiklós körútunk utolsó állomása. Az egykori Szentmiklós és Szerdahely települést az Ikva patak választotta el egymástól, míg 1905-ben egyesültek Fertőszentmiklós néven.

A temető mellett parkoltunk, és megmásztuk a város kilátóját, amely 2014-ben került átadásra. A legfelső szintről pazar panoráma fogad minket, szép időben az Alpokalja és a Fertő-tó is látható.

A Szent István útról a Temető utcába kanyarodva a sarkon a Három gyermek szobrát fedezhetjük fel. A szobortól a kilátóig vezet a Házaspárok útja, melynek tábláin intelmeket, jótanácsokat, vallási tematikájú sorokat olvashatunk.

Megtekintésre érdemes még a városban a Szeredi-kegyhely a Hétfájdalmú Szűz kápolnával, kálváriával.

Az összes stáció megtekintése.

Ezzel befejeződött kirándulásunk a Fertő-tájon, mely ízelítőt kínált eme csodálatos világörökségi terület látnivalóiból. Teljes megismeréséhez legalább egy hetet kell eltöltenünk valamelyik településen, mert rengeteg élmény vár minket a környéken. A történelemmel átitatott épületek, természeti értékek felfedezhetőek túrázva, kerékpáron, kisvasúttal vagy hajókázva. Akár egy soproni hosszú hétvégén is csemegézhetünk a látnivalók hosszú sorából. Útra fel!

Tetszett a bejegyzés?

Értékeld kérlek!

Átlag érték 5 / 5. Szavazatok száma: 7

Még nem értékelték ezt a bejegyzést. Legyél te az első!

Örülünk, hogy tetszett!

Hasonló tartalmakért kövess minket a közösségi oldalainkon is!

Szörnyen sajnáljuk, hogy nem tetszett a bejegyzés!

Szeretnénk javítani rajta...

Megosztanád velünk a véleményed, hogyan lehetne jobb?