Autóstúra az Alsó-Garam mentén
Egy 150 km-es körutat jártunk végig a Felvidéken, magyarlakta falvak eldugott látnivalói után kutatva. Esztergomi indulással az Érsekújvár és Léva városa közötti területen autóztunk, és előrebocsájtjuk, nem volt hiábavaló útra kelni. Felvidéki látnivalók az Alsó-Garam mentén.
Karva (Kravany nad Dunajom)
A határmenti Karva faluját Dunapartja miatt kerestük fel. Hangulatos a töltésen futó Dunakorzó mentén kiépített park, mely nyáron stranddá alakul, de itt halad el az Eurovelo nemzetközi kerékpárút is. Van egy kilátó – rálátással a Dunára, templomocska haranglábbal, és egy Rákóczi-felkelés emlékmű is.
A falu tele van kastélyokkal és kúriákkal, de nem igazán látogathatóak. Jó időben Karva és a szemközti Lábatlan között révvel is átkelhetünk.
Búcs (Búč)
A felvidéki látnivalók sorában a következő település a listán Búcs ősrégi faluja, mely nevét feltehetően Bulcsú vezér után kapta. A temetőhöz gurultunk, mert kíváncsiak voltunk a régi sírkövekre, amiket a sétány mellett kerítésként állítottak sorba. Érdekes látvány, és becsülendő, hogy a régi kövek nem jutnak az enyészet sorsára, mint azt nemrég Nagykónyiban láttuk.
Köbölkút (Gbelce)
Búcsról Köbölkúton át a Párizsi mocsarak mellett vezet az út Kürtig, bár ebből semmi nem látszik. Azonban, ha begurulunk a faluvégi kis utcába (Trstinová) és besétálunk a nádasba, mindjárt más kép tárul elénk.
A Párizsi mocsarak (Parížske močiare) egy mesterséges nádas a Garam-menti dombháton Kürt és Köbölkút között, Szlovákia legnagyobb ilyen jellegű természeti rezervátuma. Európa- és világviszonylatban is jelentős mocsári élőhely. Több mint 171 madárfaj fészkel, vagy vonul át ezen a területen az év különböző szakaszaiban. Natura 2000-es terület.
Séta közben a gyerekekre figyeljünk, nézzünk a lábunk elé, és a kijárt útról ne nagyon térjünk le…
Kürt (Strekov)
Kürt ősrégi település. 1075-ben már említik, a honfoglalás környékén a Kürtgyarmat nemzetség birtoka. Nevezetes mesterhármasa: a már említett Párizsi mocsarak, a faluhoz tartozó zarándokhely Cigléden, és a bortermelés.
Borászat. A Garam mentén húzódó dombvonulat – kiegészülve a mocsarak mikroklímájával – Szlovákia legjobb minőségű szőlőtermését adja, vetekedve a tokaji régió minőségi boraival. Világhírre szert tett tételeit jellemzően kis családi borászatok állítják elő.
Cigléd. A Góré hegy lábánál fekvő Szűz Mária-kápolna 1857-ből származik, nevezetes búcsújáróhely, Szentkút és Kálvária is tartozik hozzá. Eredetileg pálos szerzetesek éltek itt, akiket a falu lakosaival együtt török hódítók mészároltak le a hitük miatt. A térképen Pútnická kaplnka Najsvätejšej Trojice néven található. Egy poros földúton autóval is megközelíthető, de túraösvényen is bejárhatjuk a környéket.
Az összes kálváriastáció megtekintése.
A falu rendszeresen megrendezi Borfesztiválját és a Kürti Kőtésfesztivált. Ilyen alkalmakkor, és búcsújárás idején pezseg az élet az amúgy csendes kis településen.
A kőtés, más néven köttés, kőtís, szalados, biracs, méra, csiripiszli, csiramálé, búzacsíramálé szórványban a történelmi Magyarország némely vidékein őseink idejétől ismert, leggyakrabban a böjti időszakban fogyasztott édes kása.
Csemadok – Felvidéki értéktár
A Kürt-Szőgyén tanösvény – a római katolikus templomtól indul, és Szőgyénben szintén a templomhoz érkezik. Hossza 9,3 km. Témája a környék növény-és állatvilága, a Ciglédi búcsújáróhely és a két település népi hagyományai. Része a Közép-Európai Mária útnak is. (a Dunamente weboldal alapján)
Perbete (Pribeta)
Perbete főterén Szent István mellszobra fogadja a látogatót. A milleniumi emlékmű egyben a világháborúk áldozataira is emlékezik. Kedves kis táblát kapott a perbetei születésű, Jászai Mari díjas színész, Pándy Lajos is.
A 17. században a perbetei erdőkben remeték tanyáztak. Az utolsó perbetei remete Sebők Pál volt, s mikor 1762-ben elhunyt, a falu lakói kápolnát emeltek a tiszteletére. Történelmi érdekesség, hogy a kápolna sértetlenül vészelte át az 1763-as földrengést, ami nagy csodálatot váltott ki a katolikus hívek körében.
pribeta.sk
A kegyhely jelenleg a látogatóktól elzárt területen fekszik, gyakorlatilag azonban gyalog be tud sétálni aki szeretne.
A stációfülkék üresek, de így is hangulatos a hely, talán a sok furcsa fa miatt…
Újlót (Veľké Lovce)
Újlót település Nagy- és Kislót, valamint Máriacsalád-puszta egyesítéséből keletkezett. 1512-től a szerzetesrendek megszüntetéséig a máriacsaládi kolostor birtoka.
Ami felkeltette az érdeklődésünket a falu iránt, – és nem maradhat ki a felvidéki látnivalók sorából – az a közelében épült egykori hatalmas pálos templom – illetve ami megmaradt belőle…
Máriacsalád-pusztai kolostorrom (Mariánska Čeľaď)
II. Lajos királyunk uralkodása idején erősödtek meg a magyarországi szerzetesrendek. Így került főúri adományként – királyi támogatással – a pálosok tulajdonába az Újlóthoz tartozó Család-puszta területe is az 1500-as évek elején. Fel is építették rajta templomukat: gyönyörű freskók, több mint ezer kötetes könyvtár. A hatalmas templom alatt a szájhagyomány szerint több kilométeres alagútrendszer volt kiépítve, ami a török támadások alkalmával jó szolgálatot tett a környékbelieknek.
1786-ban II. József feloszlatta a magyarországi szerzetes közösségeket, így a pálosoknak is menni kellett. Innentől kezdve indult hanyatlásnak az épület: viharok, tűzvész, háborúk pusztítottak. Többször történt kísérlet a templom megmentésére, de a mai napig pusztul a szellemjárta rom. Jelenleg műemlékvédelem alatt áll. Kár érte, nagyon szomorú történet…
Kívülről lenyűgöző méretű még mindig az épület, de belépni már életveszélyes lehet.
Pozba – Mária kegyhely és Szentkút (Pútnické miesto Studnička)
A Szentkút zarándokhely egy Pozba és Barsbaracska között fekvő kis ligetben helyezkedik el. Annak idején a – fentiekben bemutatott – Máriacsaládi pálos kolostorhoz igyekvő emberek itt pihentek meg útközben a kis forrás mellett. Hamar köztudottá vált, hogy a víz gyógyító hatású, főleg a szembetegséggel küzdők számára nyújt segítséget. Így aztán mikor egyszer Szűz Mária is megjelent a fák közt, a Szentkút végleg felkerült a zarándokok bakancslistájára. Mára a gyógyító víz mellett kápolna, lourdessi barlang, és kálvária-sor várja a hívőket.
Nyári időszakban rendszeresen miséznek a helyszínen, és a motoros zarándokok is sűrűn látogatják. Kényelmes parkolóban hagyhatjuk az autót.
A kis forrást mára befedték és artézi kút pumpálásával juthat hozzá mindenki a gyógyító nedűhöz.
Szenzációs, pihentető a hely, mintha egy külön erőtérbe kerülnénk. A környéken járóknak kötelező megálló a felvidéki látnivalók sorában.
Egy remek pihenőhelyet találtunk Pozba közelében, a 1530-as mellékút egyik kanyarulatában a dombtetőn, pár percre az előző Szentkúttól. Több mint 400 éves tölgyfa és egy kerékpáros pihenő mindössze, de óriási panorámája, és remek kisugárzása van a helynek
Barsbaracska (Bardoňovo)
A szép fekvésű falu, Barsbaracska a tehetős Kelecsényi család székhelye volt a II. világháborúig. Szépen felújított kastélyukban ma kis múzeum, rendezvénytermek, és vendéglátóhely található. A nyitvatartásról tájékozódjunk! A kastélytól néhány méterre a Szent Bertalan templomot nézhetjük meg.
A Pozba felé vezető út mentén remek fotótéma a Kelecsényi mauzóleum: a szép sírhely magányosan áll a határban.
Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica)
Barsbaracskától 30km autózás Hontfüzesgyarmat. A dombtetőn álló Szent Márton templom volt a cél, de végül körülnéztünk a faluban is. Parkoljunk a temető főbejáratánál, mert a sírkerten átsétálva is eljuthatunk a templomhoz a régi fejfák közt.
A több száz éves templom előtt valamilyen erődítmény lehetett a a helyszínen, mert a domboldalban árkok, sáncok észlelhetőek.
A templom mögötti villanypásztorral elkerített legelő mellett lesétálva a dombról még egy hangulatos kis tavat is körbejárhatunk.
Nagyölved (Veľké Ludince)
Nagyölved falun áthaladva tartsunk rövid pihenőt. A központban hosszan elnyúló parkban érdemes sétálni egyet a remekbe szabott faragott szobrok között.
Nagyölved közelében a 1568-as útról nyíló mezőgazdasági úton valamiért megtetszett az alábbi kompozíció.
Szőgyén (Svodin)
Szőgyén következik a sorban, mely nevezetes kőkori leleteiről. Az i.e. 3. évezredben virágzó kultúrák központja volt a környék. Európai hírű tárgyanyag került elő a két ásatási területről, Busahegyről, és Magyarszőgyénről.
Leglátványosabb épített nevezetessége a Nagyboldogasszony templom. A barokk stílusú műemlék hatalmas épülete már távolról lenyűgözi a szemlélőt.
Volt még egy Árpád-kori temploma a községnek, a Szent Mihály templom, amit 1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantottak. Mára a romokból kialakított kis parkban egy szabadtéri oltár, és egy kálváriasor várja a látogatókat.
Az összes stáció megtekintése.
További érdekességek Szőgyénről
“Ej, ráérünk arra még!” – bizonyára mindenki ismeri Petőfi verséből Pató Pál urat, mint az akkori köznemesség karikatúra-alakját. Nos, az alakot valós személyről mintázta a költő: Pathó Pál itt élt, itt van eltemetve, és szobrot is kapott a településen lakóktól.
Mint elátkozott királyfi
Petőfi Sándor: Pató Pál Úr (1847) – részlet
Túl az Óperencián,
Él magában falujában
Pató Pál úr mogorván.
Az utolsó világháború utáni szomorú lakosságcsere során sokan Magyarországra, Tatára kerültek, így adta magát testvérvárosként a vizek városa. Szőgyén elismert helyi finomságai a túrós rétes és a kemencés lepény.
Tovább indultunk Bény felé. A 1521-esen Bart (Bruty) közelében mutatós fasorok szegélyezik az utat.
Bény (Bíňa)
Majd összegyűjtötte seregét, és az ellenség elébe indult; a Garam folyó mellett övezték fel először karddal; itt testi épségének őrizetére két főembert rendelt, Hontot és Pázmányt; az egész sereg fejedelmévé és vezérévé pedig német származású vendégét, Vencellint tette meg.
Képes Krónika – részlet
A fenti idézet István királyunk készülődéséről szól, aki a Koppány elleni csata után Hont fia Bény birtokába adta a környező területet, és így a falu is Bényről kapta nevét.
Bény az Alsó-Garam mentének egyik jelentős települése, így nem maradhat ki egy felvidéki látnivalók után kutató körútból. Fő látványossága, a Szűz Mária templom eredetileg a XIII. század elején épült gyönyörű kolostortemplom. A II. világháborúban komoly sérüléseket szenvedett, de napjainkra újból jó formában várja a látogatókat.
2. A premontrei kolostor 1945-ben (wiki)
A szépen kialakított templomkertben találjuk még a Tizenkét Apostol kápolnát is, mely egy eredetileg a X-XI. századból (vagy korábbról) származó román stílusú rotunda. Érdekessége, hogy 12 ülőfülkéjének mindegyikében máshogyan szól az énekhang.
A település határában mindenképpen nézzük meg a Mária kegyhelyet. Érdekessége, hogy az egykori római földvár – máig jól látható – külső sáncainak mélyedésébe épült. A belső gyűrűkben pedig az előzőekben bemutatott kolostort és a rotundát találjuk. A kettő távolságából is láthatjuk, milyen hatalmas méretű volt ez az erődítmény. Még maga Marcus Aurelius római császár is táborozott itt egy hadjárat során i.sz. 173-ban.
A békés kis park csendjét csak néha zavarja meg egy elrobogó vonat a közeli síneken. A szép kápolna mellett egy 14 stációs kálváriát is végigjárhatunk az árnyat adó fák közt.
További érdekességek Bény történelméből
Kurta szoknya
Bény község egyedülálló népviselete a Felvidéki Értéktárba is bekerült Hungarikum: a kurta szoknya. Az Alsó-Garam mentének kurtaszoknyás falvai – Bart, Bény, Garampáld, Kéménd, Kisgyarmat és Kőhídgyarmat – a mai napig őrzik ezt a különleges viseletet, és csak itt fordul elő az egész világon.
Eredetének legendája a török hódoltság idejébe vezet minket vissza. A bényi pasa ugyanis szerette volna, ha többet láthat a lányok, asszonyok formás lábából, ezért parancsba adta, hogy vágjanak le a szoknya aljából. A szemérmes nők teljesítették a parancsot, de a levágott részt felül visszavarták, és a szoknya lejjebb kerülve a csípőn ugyanúgy fedte a takargatnivalót.
Különleges viselet volt még a férfiak kék gombos inge, és a kisfiúk hátulgombolós szoknyája is a környéken.
Bényi kincslelet
A néprajzkutatókon kívül a régészek számára is kedves a falu. A Bényi kincslelet 1964-ben került napvilágra 108 db bizánci solidus, és egyéb érmék képében, melyeket a 400-as években verhettek.
III. Isauri Leó solidusa. Hasonlóak lehetnek a bényi érmék is.
A képet készítette: Classical Numismatic Group, Inc.
Forrás: wiki.
Bényi lányok a pengőkön
Érdekesség, hogy a negyvenes években 3 fizetőeszközünkön is bényi lányokról készített portrék láthatók.
Szinte feldolgozhatatlan mennyiségű információ zúdúlt ránk Bénnyel kapcsolatban a bejegyzés készítése során, és kiderült számunkra is, hogy a magyar történelem jelentős helyszíne volt egykoron az Alsó-Garam melletti vidék.
Kéménd (Kamenín)
A körút utolsó állomása Kéménd település. A falu mellett terül el a Kéméndi szikesek, vagy más néven a Sósok, mely a talaj magas sótartalmáról nevezetes, és különleges állat- és növényvilága miatt Natura 2000-es európai terület minősítést kapott. Az itt legelő szürkemarhák és mangalicák húsa különleges minőségű.
A Sósok jellegzetes, ritka növénye az egész évben virágzó Vasvirág.
Akárcsak az előzőleg bemutatott Bény községben, itt is Hungarikum a kurta szoknya népviselet, amit csak a hat Garam-menti faluban viseltek.
Kéménd óriási, véráztatta ütközetekről is nevezetes. Marcus Aurelius római császár légiói itt győzték le a kvádok germán törzseit, később pedig a II. világháború idején hatalmas páncélos ütközetek zajlottak a közelben. Az 1945. február 17-én hajnali négykor indított Südwind hadművelet során, 8 (nyolc!) napon át tartó tankcsata után a Vörös Hadseregnek fel kellett adni Garam-menti állásait, de a lakosság is borzalmas károkat szenvedett emberéletben és tárgyiban egyaránt.
Az alig 5 négyzetkilométeren lezajlott csata 10.000 (tízezer) áldozatára emlékezik a Garammenti csaták emlékműve a folyó mellett.
A monumentális emlékmű mellett megörökítettük a buszmegállót és az urbex szórakozóhely romjait. Ez utóbbi nem a világháborúban kapott találatot…
Fantasztikus élményekkel zárult felvidéki látnivalók garmadát felkereső körútunk, melyet szívből ajánlunk egynapos kirándulásnak, de beilleszthető egy esztergomi, vagy komáromi hosszú hétvége programjai közé is. Hazafelé Budapestre Szob felé terveztük az utat, így még lőttünk egy képet Kovácspatak (Kováčov) településen az aranyban csillogó Dunáról, és a naplementébe burkolódzó esztergomi Bazilikáról.
Felvidéki látnivalók @hoszamo