Rendhagyó történelemóra, szobrokkal

Budapesti szobrok – az előző bejegyzést ott hagytuk abba, hogy leszálltunk a D12-es menetrend szerinti járatról a Jászai Mari téren, és elindultunk szobrokat nézegetni. Ez nem perverzió, hanem szobrokat nézni jó! Próbáljátok ki!

Ehhez a bejegyzéshez a legtöbb információt a Köztérkép oldalon találtuk, nagyon hasznos gyűjtemény!

Peter Falk Miksa Columbo

Első célpontunk Columbo hadnagy volt, aki a Falk Miksa utca elején töri a fejét valami bűneset megoldásán hű kutyája társaságában. És hogy miért pont Columbo? A figurát megformáló Peter Falk állítólag magyar felmenőkkel is büszkélkedhet. A 2014-ben avatott szobor Fekete Géza Dezső alkotása.

Olimpia Park

Pár sarokkal odébb lekanyarodtunk a Duna-partra, és bevettük magunkat az Olimpia parkba, melynek egyik végén egy Kovács Béla szobor (a szovjet hatóságok által ártatlanul elhurcolt államférfi), másik végén Bibó István (56-os politikus) szobra, közepén pedig a hatalmas olimpiai karikák vonzzák a szemet. Klassz hely!

Zárt terület, őrrel, kutyafuttatóval, játszótérrel, sportpályákkal. Könnyen megközelíthető, akár hajóval is, és közel van a Margit-sziget. Természetesen olimpiai aranyérmeseink is megtalálhatóak egy több méter hosszú márványtábla soron, Hajós Alfrédtól az 5000m-es gyorskorcsolya váltóig. Van még hely bőven a 2020-as tokiói olimpikonoknak is!

Séta a rakparton

Elsétáltunk a Duna és az Országház között azon a parti sétányon, ahol eddig csak kocsival elsuhanva néztük a víz mellett andalgókat, a parlament oldalán pedig az “őr urakat”.

Nem a reklám helye, de nem lehet kihagyni a kapásból lőtt képeket a kisautókról!

A “cipőkhöz” közeledve már messziről látszott a nagy tömeg, hihetetlenül sokan próbáltak néhány jó fotót készíteni az emlékműnél. Nekünk sem volt egyszerű dolgunk! A budapesti szobrok közül ez az egyik legnépszerűbb.

A nyilas terror Dunába lőtt áldozatainak emlékére 2005-ben átadott mementó még ennyi hangos és tolakodó turista között is megható élmény volt. A 60 pár gazdátlan cipő nagyon intenzív és gondolkodásra késztető alkotás, ezért szomorú, hogy néhol már rongálás jelei látszanak rajta. Pauer Gyula készítette Can Togay tervei alapján.

A cipőkkel átellenben – a Zoltán utca sarokházán, egy falfülkében – cilinderes alak szobrára lettünk figyelmesek, és csak utólag rákeresve tudtuk meg, hogy gróf Széchenyi István szokatlan ábrázolása volt az, melyet “A nagy reformer az első magyar közlekedési miniszter emlékének” állított a Magyar Államvasutak 1988-ban. (Amúgy Széchenyi rakpart, jó reggelt!)

Elindultunk a Kossuth tér felé, átkeltünk a zebrán, és jól megnéztük a József Attila szobrot is. Tetszett! Melankólikus, merengő, és jól lehet vele szelfizni! Marton László 1980-ban avatott szobra eredetileg a mögötte lévő gróf Andrássy Gyula lovasszobor helyén állt (ült).

“Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”

József Attila: A Dunánál – idézet a versből a szobor oldalán

Ami viszont feltűnt, hogy külföldiek tanácstalanul nézelődtek, sőt kérdezték is, hogy kit ábrázol a mű, ezért talán érdemes lenne egy angol nyelvű táblát mellé helyezni… Ha van ilyen, elnézést, a mi figyelmünket elkerülte!

A Szabadság tér szobrai

A Zoltán utcán besétáltunk a Szabadság térre, és megkerestük (szó szerint, mert nagyon kicsi) Brekit, a Muppet show-ból ismert békát, vagyis a szobrát. Imádjuk az ukrán művész, Mihajlo Kolodko mini alkotásait, amiket – Mekk mestertől kezdve a Kockásfülű nyúlig – jórészt a budapesti szobrok között találhat meg a figyelmes sétáló.

Vannak játszóterek is a területen, de a legnagyobb szenzációt mégis a tér végében lévő szökőkút jelentette a lányoknak. Is. Nagyon jópofa interaktív a buli, mert – közeledve a vízfüggönyhöz – az automatikusan szétnyílik előttünk, és szárazon sétálhatunk a belső térbe. Itt azért eltöltöttünk egy kis időt!

A szökőkút mellett, és a tér túloldalán is található egy-egy megosztó alkotás. Emitt Párkányi Raab Péter 2014-es műve a Magyarország német megszállása alatt meggyilkoltak számára állít emléket, míg a túloldalon a “Szovjet hősi emlékmű” a felszabadító katonákra emlékezik. Antal Károly szobrát (1945) sokszor le akarták bontani (dönteni), de végül is megmaradt a kommunizmus mementójának és a turistáknak…

Az amerikai nagykövetség oldalán találunk két szobrot, amik két idegen nemzetbeli embernek állít emléket, olyanoknak, akiknek a magyar nép nagy hálával tartozik. Az egyikük Bandholtz tábornok, aki 1919-ben megakadályozta, hogy Romániába szállítsák a Nemzeti Múzeum kincseit. Ligeti Miklós szobrát eredetileg 1936-ban avatták fel.

A másik hős pedig Carl Lutz, aki a vészkorszak idején több ezer üldözött embernek juttatott svájci menlevelet, megmentve sokak életét.

A térről az Aulich utca egyenesen a Batthyány-emlékmécseshez vezet, ami Pogány Móricz alkotása.

1905. október 6-án a Fővárosi Törvényhatósági Bizottság ülésén mondták ki, hogy ott, ahol Batthyány Lajos grófot agyonlőtték, örökégő lángú emléket állítsanak. A leleplezés 1926. október 6-án volt. forrás

Kossuth téri alkotások

Az Agrárminisztérium árkádai alatt rengeteg domborművet, emléktáblát és szobrot láthatunk, például az Agronómuslány és a Kaszás férfi alakját, de itt látható az 56-os sortűz áldozataira emlékező alkotás is.

Átszaladtunk a 2-es villamos sínein, és belevetettük magunkat a Kossuth-tér forgatagába. Itt aztán van látnivaló és szobor dögivel! Ezért nem is csoda, hogy tele van a tér turistákkal, ráadásul az Országház gyönyörű épülete adja a hátteret.

A tér déli oldalán áll II. Rákóczi Ferenc lovasszobra. A fejedelem halálának 200. évfordulójára készítette Pásztor János 1937-ben.

A Parlament főbejáratát két oroszlán őrzi, melyek közül az egyik megsemmisült a háborúban, de újraöntötték az 1902-es eredeti nyomán. A tér közepén lobog, 33 méter magasan a 28 négyzetméteres országzászló, mely mellett díszőrséget is adnak a katonák – a turisták nagy örömére. Nagyon szép épület a villamos sínek túloldalán, az ex-Néprajzi múzeum (a Városligetbe költözik éppen).

A tér északi oldalán áll a névadó “Kossuth emlékmű” szoborcsoport, süttői mészkőből megformálva. Az első magyar kormány tagjai között áll kiemelve a főalak. 2015-ben avatták fel – ezen a helyen már a harmadik – Kossuth szobrot, mely Horvay János alkotása.

Kicsit a Duna felé haladva a látogatóközpont mellett áll gróf Tisza István emlékműve (az 1936-os eredeti újraépített mása), amit 2014-ben avattak fel.

Pár lépésre a meggyilkolt gróftól egy térplasztika: a Kossuth tér a Parlamenttel. A budapesti szobrok között, és máshol is láttunk már hasonló alkotásokat, de számunkra most derült ki, hogy ezek az alkotások gyengénlátó polgártársainknak készülnek, és kvázi egy tapintható térképként funkcionálnak.

Aki olvasta az előző részt is, tudhatja, hogy tulajdonképpen Parlament-látogatásra érkeztünk, ráadásul ütött az óránk, ezért lezúdultunk a látogatóközpontba.

De az Országházról majd legközelebb!