A kecske, az oroszlán és az elfeledett fanyúl esete

A címben vázolt történet megfejtését a budai hegyek között, a Kecske-hegy erdeiben kell keresnünk. Ott találhatjuk ugyanis az Oroszlán sziklát. Ja, és a szintén ott található fanyulat meg simán csak elfelejtettük megnézni.

Miután a fiatalok kikönyörögték, hogy az otthon tanulás, kütyüzés, tévézés, tespedés után kiránduljunk végre valahova (ez persze nem igaz!), nekivágtunk hát egy újabb kalandnak.

Kecske-hegy és Határnyereg

A Szépvölgyi úton elgurultunk egészen a Kecske-hegy lábánál lévő parkolóba, ami pont szemben van múltkori kirándulásunk helyszínével, a Hármashatárheggyel. A parkolóból aztán nyílegyenesen felsétáltunk a hegycsúcsra. A tetőn, 384m magasan egy fakereszt fogad “Imádkozzunk gyermekeinkért” felirattal.

Néhány perc pihenő után elporoszkáltunk a Határnyereg irányába, ami egy óriási túraút-csomópont, minden összefut mindennel és pihenhetünk is a kihelyezett padokon. Látnivalókból sincs hiány.

Megnéztük egy ismeretlen magyar honvéd sírját, aki a II. világégés alatt halt hősi halált. Szemben egy bunker is található az erdőben. Látszott a síron, hogy nagyon sokan leróják itt kegyeletüket, megható látvány volt.

Egy másik érdekességért kicsit be kellett vágni a susnyásba, úgy látszik ez kevésbé felkapott emlékünk. Budapest és Pesthidegkút (1879-es) határköve található itt, igaz már megkopva, alig olvasható feliratokkal.

Még ennél is régebbiek Mátyás királyunk vadasparkjának kerítésmaradványai. Ezeket elszórtan még megtalálhatjuk a környéken, és egy emlékoszlop is felhívja rá a figyelmünket.

A Budai-hegységben Mátyás korában nagy kiterjedésű erdőségek voltak. Főleg persze ott, ahol nem lehetett szőlőt termelni, és ahol legeltetésre sem használták a területet. Akkoriban itt mindenféle vad – a források tanúsága szerint még a medve is – megélt. Ideális helyszín volt tehát a vadászatra: főleg, ha mindezek a vadak viszonylag koncentráltan elérhetők. Össze is gyűjtötték őket a vadaskertbe, sőt telepítettek melléjük új, mutatós fajokat is, például dámvadakat.

forrás: pestbuda.hu

Innen a város felé indultunk, hogy a Macis játszótér mellett elhaladva a Kondor úton megnézzük a Libanoni Cédrus című látványosságot.

Libanoni Cédrus

Általánosságban: A libanoni cédrus (Cedrus libani) örökzöld fa, a tűlevelűek (Pinopsida) osztályában a cédrus növénynemzetség egyik faja. A Kondor úti fa: a város egyetlen cédrusa, egy 120 éves libanoni cédrus. Több mint 12 méter magas, törzsének kerülete közel három méter.

wiki

Árpád kilátó

Továbbáltunk a Vaskapu-hegy felé, ahol egy lépcsősor tetején útkereszteződéshez érkeztünk. Jobbra Apáthy-szikla, balra Árpád kilátó. Ezen eltűnődhettünk volna egy darabig, ha otthon nem döntöttük volna már el, hogy az utóbbit választjuk. Így is lett. Némi szintemelkedés után a Látó-hegy déli felén átsétáltunk a kő boltív alatt és jól kiláttunk a kilátóból.

Legalábbis előre meg jobbra. Baloldalt ugyanis egy ormótlan épület pofátlankodik a kilátásba, némileg érthetetlenül…

Oroszlán szikla és hegymászás

Összekapva magunkat megcéloztuk az Oroszlán-szikla nevű formációt. Útunkat Mátyás vadaskertjének kövei kísérték és elhaladtunk egy Mária-szikla nevű kis kegyhely mellett is. Az Árpád kilátó és a Határnyereg közötti útszakaszt Glück Frigyesről nevezték el, aki korának jómódú mecénása volt. Neki köszönhetjük többek közt az Árpád kilátó és a János-hegyi Erzsébet kilátó felépülését is. Köszönjük.

Az Oroszlán-sziklánál a navigációnk mindenáron jobbra akart tovább vinni minket a nyílegyenes sétányról. Arra azonban csak egy – szinte – függőleges sziklafal volt. Felfelé tekintve azonban néhány mozgó színfoszlányt vettünk észre, úgy látszik tehát, hogy sasokon és zergéken kívül emberek számára is járható (mászható) a hágó.

Röpke közvéleménykutatás után úgy döntöttünk, megmásszuk a falat és nem kerülünk majd’ egy kilométert, hogy visszajussunk az autóhoz. Izgalmas út volt felfelé és egyben a nap meghatározó élménye. Öröm volt nézni, ahogy a gyerekek fogást keresve, egymást támogatva megmásszák a hegyet.

Elég kitett az ösvény, de kellő óvatossággal teljesíthető. Tériszonyosoknak egy kicsit nehezebben… Viszont mászás közben és a fenti platóról kimondhatatlanul szép a kilátás.

Kecske-hegyi kőfejtő katlana

A hegy túloldalán, a csúcsról leereszkedve még megnéztük felülről a Kőfejtő katlanát, majd körbekerülve be is sétáltunk a falak közé. Kellemesen elfáradva érkeztünk vissza az autóhoz.

Remekül sikerült, 8km-es túra volt a mai és a sziklamászás megkoronázta az egész napot.

A bejegyzés a 2021. márciusi állapotokat tükrözi!

Érdekességek a Libanoni Cédrusról
Az Oroszlán szikla története