Itiner: a 61-es út látnivalói
A 61-es út látnivalóit és településeit vesszük sorra ebben a bejegyzésben Dunaföldvártól egészen Nagykanizsáig. A két végpont között mintegy 200 km a távolság.
A 61-es út négy megyén keresztül vezeti az utazót: Dunaföldvárról indulva egy kis Fejér vármegyei kitérő után visszatér Tolnába, majd Dombóvár után már Somogy vármegyében autózunk, hogy aztán utunk végén, Nagykanizsán Zala vármegyében végezzünk. Tájegység szerint a Mezőföldet keresztezzük, és a Dunántúli dombságon autózunk végig kelet-nyugat irányban.
Dunaföldvár
Dunaföldvár a Duna partján fekvő kisváros. Nevezetességei közül kiemelkedik a Török torony, melyről itt írtunk részletesen: A lépcsők napja.
A város mindig fontos stratégiai átkelőhely volt a történelemben. A Duna folyam két partját ma a Beszédes József híd köti össze egymással.
Ha nem félünk a keskeny, meredek utcáktól, akkor autóval, egyéb esetekben gyalogosan másszuk meg a Kálvária dombot. Klassz a stációsor is, de a kilátás a Dunára és a városra mindent visz. A stációk részletesen.
A Szent Rókus kápolna is megtekintésre méltó alkotás, amit most téli köntösében láthattunk. Az 1700-as években épült kápolnát egy pestisjárvány elmúltával szentelték fel. Itt kezdődik Dunaföldvár szőlőhegye a sok kis borospincével.
Alsószentiván
Alsószentiván történelmében sokféle nemzetség megfordult, amit leletek is igazolnak. Érdekes például, amit a wikin olvastunk: egy ismeretlen nép épített itt labirintusokat, barlangokat, amelyeket a községben Bújóliknak hívnak. Levéltári feljegyzések alapján ismert, hogy a település hajdani lakói a tatárok elől menekültek ezekbe a labirintusokba, s csak IV. Béla személyes megjelenésére voltak hajlandóak a járatok mélyéről előmerészkedni.
A gazdag Szluha család egykori kastélyában kialakított kápolnában 1950-ben elhelyezték a fatimai szűzanya szobor másolatát, azóta lett búcsújáróhely a környék.
Cece
Ha szezonban járunk Cece községben, mindenképpen vegyünk egy mézédes dinnyét. Nem lesz nehéz dolgunk, mert ilyenkor az út szélén millió árus kínálja a finom csemegét.
Az érdeklődők találnak itt egy Csók István emlékmúzeumot és egy tájházat is (bejelentkezés ajánlott).
Simontornya
Simontornya reneszánsz, műemlék erődítménye egyike az épségben megmaradt magyarországi váraknak.
Érdekes látnivaló még a Székelyi út, mely magas löszfalak közt vezeti a vándort. Az út mentén találjuk a Styrum kápolnát és a régi zsidó temetőt is. Ezekről majd a jó idő beköszöntével számolunk be.
Pincehely
Pincehely a Kapos folyó partján fekszik, a túlparti rész Görbő, amivel egyesültek 1930-ban. A Nepomuki Szent János kápolna megközelítése autóval kicsit nehézkes, de nem megoldhatatlan feladat.
Pincehely-Görbő zsidó temetője az egyik legszebb fekvésű az országban.
Tamási
A Tolna vármegyei kisváros a Koppány patak völgyében fekszik, nevét Szent Tamásról kapta. Tamási látnivalói közül kiemelkedik a termálfürdő, a Vaskilátó a Várhegyen, és a Tamási Parkerdő. De számtalan világrekorder dámbika is puskavégre került ezen a nemzetközi hírű vadászvidéken, többek közt az 1972-es Kádár János által ejtett trófea.
A városról itt írtunk részletesen: Dámszarvas és termálfürdő.
Nagykónyi
Nagykónyi mellett egy földúton közelíthető meg a Szent Rókus-kápolna, melyet egy kolera járvány elmúltával építettek hálából a falusiak. Egy Szentkút forrás is csordogál itt.
A település határában, a 61-es út mentén egy elfeledett kis zsidó temetőt találtunk. Már csak egy sírkő dacol az elemekkel a szántóföld szélén. Pillitz József – nyugodj békében!
Dombóvár
A Somogy és Baranya közé ékelődött Tolna vármegyei település fénykorát a 15. század környékén élte. A Kapos völgyében fekvő Dombó várában megfordult például Tinódi Lantos Sebestyén, a várostromok “megéneklője”, de nagyrészt itt született Werbőczy István nádor Hármaskönyve (Tripartitum) is, mely évszázadokig meghatározta Magyarország jogi szabályait.
Dombóvár látnivalóiról elég részletesen írtunk már: Autós idegenvezetés – Dombóvár.
Csoma
Csoma egyik jellegzetes épülete az imaház melletti harangtorony.
A falu külterületén találjuk a Jókúti kápolnát, mely egy búcsújáró- és motoros zarándokhely az erdő szélén, csodatévő forrással.
A motorosok keresztjéhez vezetnek a kis kálvária stációi.
Továbbiak kálvária gyűjteményünkben.
Nagyberki
Nagyberki legfontosabb látnivalója a műemlék Schmidegg-Vigyázó kastély, és természetvédelmi területté nyilvánított parkja. Sajnos eléggé lepukkant állapotban találtuk, reméljük nem lesz az enyészeté ez a szép épület.
A Szalacskai kápolna is Nagyberki külterületén található a szőlőhegy tetején. Vicces szituációba keveredtünk, mikor szétnéztünk volna a hegyen, mert három kutya fogadott minket vérbenforgó szemekkel, hangosan csaholva. Szerencse, hogy nem gyalogosan érkeztünk, így az autóból tudtunk néhány képet lőni a kápolnáról.
Taszár
Taszár a katonai repülés révén került be a köztudatba. Kevesen tudják, hogy már a húszas években polgári repülőtér működött a faluban: Pestre és Pécsre lehetett utazni. A harmincas évek végén vette át a honvédelem a területet, és az ötvenes évekre fontos katonai bázissá épült ki. 1995-ben a délszláv háborúk miatt IFOR erők is állomásoztak itt.
Természetesen Taszár legfőbb látnivalói is a repüléshez kapcsolódnak. Az egykori laktanya területén kialakított, szépen karbantartott park szabadon látogatható, míg a színvonalas repülős múzeum látogatásához érdemes bejelentkezni.
Kaposvár
Kaposvár Somogy vármegye székhelye, a Kapos folyó mentén fekszik. Sokan Rómához hasonlítják, hiszen a Somogyi-dombság hét lankájára épült anno. A város legmagasabb pontja 260 m-rel fekszik a tengerszint felett.
Somogy vármegye székhelyéről is találtok részletes beszámolót az oldalunkon: Kaposvár, a festők városa.
Kaposújlak
Kaposújlak a honfoglaló Bő nemzetség birtoka volt egykoron. 1824-ben került a Somssich család birtokába. A kis falu fő látnivalója a grófi család mauzóleuma. Mesebeli fasorban közelítettük meg az épületet a virágtenger közepette.
Sajnos a Somssich kastély és a kápolna is magánterületen fekszik, így csak a kerítésen kívülről fotóztuk le.
Kaposmérő
Kaposmérőhöz kapcsolódik egyik hungarikumunk, a Kassai-féle lovasíjász módszer kifejlesztése, mely egy elfeledett ősi magyar harci művészetnek az újjáélesztése.
A településen érdemes végigsétálni a temető kerítése mentén, nagyon szép kopjafákkal van telitűzdelve.
Kiskorpád
A Kaposfy-kápolna miatt tértünk le az útról Kiskorpádon, de a nagy sár miatt nem sikerült megnéznünk. Viszont régi sírjaival a hóborított tájban nagyon megkapó volt a temetőkert.
Nagybajom
Piszok nagy harcok folytak egykor a környéken… 1944. telén a szovjet előrenyomulás itt megtorpant, mert a német-magyar egységek a Margit vonal és a zalai olajmezők védelme miatt jelentős erőket összpontosítottak. Kiskorpád-Nagybajom-Böhönye körzetében nagyon súlyos ütközetek zajlottak. Ezekre a csatákra, és az áldozatokra emlékeztetnek a környék mementói. Nagybajom határában áll egy szovjet emlékmű, míg Böhönyén német-magyar katonai temetőt találunk. Mindkettőben több ezer ember nyugszik.
Böhönye
Böhönye látnivalói közül kiemelkedik a Festeticsek egykori udvarháza, melyet elég ramaty állapotban találtunk, de még így is lenyűgöző. Mellette áll egy kápolna Szent Illés prófétának szentelve.
Mint azt előzőleg írtuk, Böhönyén létesítettek egy német-magyar katonai temetőt, amely méltó módon állít emléket a környékbeli harcokban elesetteknek. Borzasztó volt olvasni a fejfákon a 19-20 éves kiskatonák neveit… Értelmetlen halál, mindegy, hogy magyar, német, vagy szovjet…
Nagykanizsa
Nagykanizsa Zala vármegye legnagyobb kiterjedésű települése – népesség szerint a második Zalaegerszeg mögött – földrajzilag a Zalai-dombság területén fekszik, közel a horvát határhoz. Részletes beszámolónk a város látnivalóiról: Megy a gőzös kanizsára…
Utunk végállomására érkeztünk, a 61-es út belefut a 7-es főútba. Néhány nevezetességet nem tudtunk elérni, de a jó idő beköszöntével pótoljuk ezeket, ezért érdemes lesz visszanézni később is az oldalra. Remélhetőleg tartalmas utazásban volt részetek a 61-es út látnivalóinak nyomában, köszönjük a figyelmet!