Nagykanizsa látnivalói
Nagykanizsa Zala vármegye legnagyobb kiterjedésű települése – népesség szerint a második Zalaegerszeg mögött – földrajzilag a Zalai-dombság területén fekszik, közel a horvát határhoz.
Egy autóval bejárható útvonalon vezetünk körbe a városon, mely jó néhányat érint Nagykanizsa látnivalói közül. Budapest felől érkezve a 7-esről a 61-es út kereszteződésénél térjünk le, hogy körülnézhessünk kicsit a város kedvelt kirándulóhelyén.
Csónakázó-tó és kilátó
A Csónakázó-tó központi részén találunk egy nagy parkolót, ahonnan kiindulva bejárhatjuk a tópartot, vagy megmászhatjuk az egykori olajfúró toronyból kialakított – igen magas – kilátót (fizetős, automata beléptető). A városból kerékpárúton is megközelíthető a tó, és mintegy 4km-es úton körbe is tekerhető.
Temető, városi sétakert
Ha beteltünk a természet nyújtotta élményekkel, akkor guruljunk be a városba. A Köztemetőnél parkolva szétnézhetünk az első világháborús hősi temetőben és Nagykanizsa Városi sétakert nevű parkjában
Izraelita temető
Az Ady Endre utcai zsidó temető néhány régi sírja, és a ravatalozó épülete is figyelemre érdemes lehet. A legrégebbi sírok a 18. század végéről valók.
Néhány méterre a temetőtől, a vasútállomás felé egy hangulatos kis kiállítást fedezhetünk fel.
Vasúti park
Nagykanizsának 1861-ben Budával, és 1865-ben már Béccsel van vasúti összeköttetése. Nem csoda, hogy népdal is szól erről a vasútról.
A “Megy a gőzös Kanizsára” Koródy Csobánczi Péter – A legény bolondja című népszínművének egyik betétdala. A dal szerzője ismeretlen, zenéjét Erkel Elek szerezte. A darab bemutatója 1880. április 10-én volt a budapesti Népszínházban. A dal a boszniai hadjárat (1878) idején vált népszerűvé. Mára már népdallá vált. Kodály Zoltán a 34. honvéd gyalogezred katonáitól gyűjtötte Kassán, 1916 augusztusában – írja a Wikipedia.
A Vasúti parkban két felújított gőzmozdonyt Katit és Bivalyt (375.896 és 424.309) láthatjuk, valamint tartálykocsi, darus ellensúlykocsi, kézihajtány, és egy víztöltő oszlop is megtekinthető.
Alsóvárosi templom és kolostor
A vonatok után parkoljunk le a Szent József – más néven Alsóvárosi – templom mellett, ahonnan akár gyalog is bejárhatjuk a belvárost.
A ferencesek által épített templom az 1700-as évek elején készült el a lebontott kanizsai vár tégláiból. A műemlékhez csatlakozik még egy kétszintes kolostorépület is.
Vasemberház
A Vasemberház névadója egy egykori vaskereskedés cégére volt, melynek mai másolatát, a páncélos vitéz szobrát Senkó József kovácsmester készítette. Az árkádos épület melletti sétálóutcában találjuk Sörös Rita Kereskedő feleségek elnevezésű szobrát.
Erzsébet tér
A város főterén 1927-ig piac működött, ma már dísztér. Itt láthatjuk a Városháza dísztelenségével is szemet vonzó épületét, és számtalan szobrot.
A következő képen látható barokk stílusú szoborcsoport eredetijét Inkey Boldizsár – Kanizsa egykori főura – megrendelésére Theofilus Boheim mester készítette 1758-ban.
Szintén az Erzsébet teret díszíti Hybl József alkotása, mely a kanizsai gyalogezred I. világháborúban elesett katonáinak állít emléket. “Dalolva mentek csatáról csatára” Mészkőből készült talapzatán az ezred által vívott csaták helyeit örökítették meg.
Az Erzsébet tér közelében megtetszett a posta épülete, így erről is láthattok képet.
Várkapu emlékmű
Az európai jelentőségű kanizsai várat az 1700-as évek elején lebontatták a Habsburgok, semmi nem maradt belőle. A mai 8m magas emlékművet városi összefogással a Nagykanizsai Városvédő Egyesület valósította meg 1996-ban. A kapu előtt Thury György, a vár leghíresebb kapitányának mellszobra látható (Vörös János alkotása).
Cigány holocaust emlékmű
A Várkapu emlékmű mögött találhatunk még egy mementót, mely a második világháború cigány áldozatainak emlékére készült. A mű Csávás Csaba fafaragó alkotása.
Inkey sírbolt
A műemlék kápolnát Inkey Boldizsár, nagyhatalmú földbirtokos építtette 1768-ban családi kriptának. Történtek lépések a szép kis épület megóvására, de jelenleg kissé elhanyagolt állapotban találtuk. Érdemes azért körbesétálni, ha a belsejébe nem is tudunk bejutni.
