Nyírbátor a sárkányok városa

Az ifjú harcos – Báthori Vid – szorosabban markolta dárdáját, mint eddig bármikor, és egy utolsó erőfeszítéssel tövig nyomta azt a sárkány torkába. A fenevad szeméből lassan kihunyt az élet utolsó szikrája is. Ekkor Vid letörte a szörnyeteg három fogát, hogy bizonyságtételül szolgáljanak a hőstettre. Ebben a pillanatban kénköves gázokat böfögve megnyílt a mocsár, és a hatalmas sárkány testét örökre elnyelte a feneketlen ecsedi láp. Nyírbátor látnivalói következnek.

Nyírbátor történelme

Akár így történt, akár nem a fenti esemény, a Báthoriak címerébe bekerült a három fog, és az ecsedi láp egykori sárkányai ma is szerepet játszanak a város életében. Csakúgy, mint a Báthori család, hiszen uralkodhattak itt hatalmas főurak – Bethlenek, Rákócziak és Károlyiak – Nyírbátor legfényesebb időszakát a Báthoriak alatt élte, egészen Báthori Gábor erdélyi fejedelem haláláig, 1613-ig.

Előre bocsájtjuk, hogy a Báthoriak nevét rengeteg formában, korszakoktól, és családi ágtól függően másképp írják: Bátori, Báthori, Báthory. Mi következetesen a Báthori alakot fogjuk használni. Aki kíváncsi a bonyolult, ámde szabályos megnevezésekre, itt elolvashatja: Báthori család.

A Báthori ősök

A Báthori család eredetlegendái a krónikák alapján a messzi múltból két hagyományt őriznek. Míg az egyik Barthustól, Pannónia egykori királyától eredezteti származását, a másik történet szerint a hun hódító, Attila hadjárataiban részt vevő Bartho vezér a család ősatyja. Mindkettő jelentése merész, báthor, innen ered Bátor helység neve is. … Nyírbátor a Báthoriak emelkedésével párhuzamosan érzékelhető szerephez jut a térségben. … A Báthoriak birtokállománya királyhűségükkel, szerencsés házasságaikkal folyamatosan növekedett, s a XV. században már az országos főméltóságok is megnyíltak előttük.

Táblafelirat a Várostörténeti sétányon

– Kiemelkedő események a város életében

A török portyázók elleni 1479-es kenyérmezei csata hatalmas magyar győzelemmel zárult, ezért Báthori István – aki Kinizsi Pállal vállvetve a csata hőse volt – betartva fogadalmát két templomot építtetett Nyírbátorban. Futotta rá a hadizsákmányból…

Kinizsi Pál két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, feltarthatatlanul mindent, amit talál, letipor, széles sorban hatalmas öldöklést és mészárlást visz végbe.

Bonfini korabeli híradása a csatát vezénylő Kinizsiről

1549-ben fontos eseménynek adott helyt a nyírbátori vár: I. Ferdinánd és Izabella királynő képviselői kötöttek itt titkos egyezményt Erdély hovatartozásáról. Bonyolult idők voltak, akit részletesebben érdekel a téma, a Wikin van egy elég alapos összefoglaló: Nyírbátori szerződés.

Séta Nyírbátorban

Nyírbátor látványosságai gyakorlatilag felfűzhetőek egy kellemes sétára. Katolikus templomától a református templomig vezet a Várostörténeti sétány, melyet végigjárva elmerülhetünk a város történelmében.

Ennek szellemében a Papok rétje mellett parkoltunk le az autóval, ahonnan elindul a fent nevezett sétány, és rögtön ámuldozhatunk is jónéhány látnivalón. Mindjárt itt van ugye ez a hatalmas fém sárkányszobor, mely tűz helyett vizet okád a kis félszigeten.

De itt találjuk a Báthori István múzeumot, Bethlen Gábor szobrát és persze a minorita templomot is.

– Angyalos Boldogasszonynak szentelt katolikus minorita templom

Báthori István adományozta a Ferenceseknek a területet, és az 1480. körül épült templomot, azután pedig annak romjain a minoriták építették fel a ma is látható katedálist és egy rendházat az 1700-as években. A minoriták a Ferences rend egyik ágaként sokat tettek a városért. Jelmondatuk: “kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus szent evangéliumát, és éljenek engedelmességben, tulajdon nélkül és tisztaságban”.

A templomban megcsodálhatjuk az eredeti faragott barokk oltárokat, a kolostorban pedig múzeumot alakítottak ki. (Jelenleg felújítás alatt)

Legnevesebb oltára a Krucsay oltár, melyet Krucsay János építtetett felesége emlékére, akit állítólagos hűtlensége miatt kivégeztetett. Mindenesetre a főméltóságú úr hamarosan újraházasodott…

– Várostörténeti sétány

Most már induljunk el a sétányon! Első megállónk a bevezetőben elmesélt regének állít emléket Megyeri János szobrász tolmácsolásában: Vid éppen ledöfi a sárkányt.

A következő Megyeri János szobor a Szentvér utca legendáját szemlélteti. A történet szerint az egyik Báthori leányát elrabolták a Vörös szerzetesek. Mikor ezt megtudta a főúr, cselesen összehívta a barátokat, hogy mondjanak ők ítéletet egy ilyenféle cselekedet felett. Az egyhangú, halált követelő döntés után be is teljesítette a határozatot, és ahol a barátokat felkoncoltatta, patakokban folyt a vér. Erről nevezték el az utcát.

Újabb sárkány, újabb Megyeri alkotás. A Báthoriak sárkánya melletti táblán a család történetét ismerhetjük meg.

A következő alkotás sajnos megrongálódott, egyébként a Báthori család magyarországi és erdélyi birtokait egyesítő hatalmas mennyegzőről szólna. A kicsivel arrébb álló (ülő) miniszobor már nem Megyeri, hanem egy hamisítatlan Kolodko.

A Középkori sóút emlékszobra, vagy más néven Sókereskedő szobra az Erdélyből és a Kárpátaljáról érkező szállítmányok emlékére épült. A jellegzetes öltözetű kereskedő ül a sózsákon, nyilván arra vár, hogy befizethesse a nyírbátori sóvámot. Ugyanebből az alkotásból találhatunk még példányt Nagykállón, Csengeren, Tiszabecsen és Vásárosnaményban, valamint öt ukrán városban is, így szimulálva az útvonalat.

Ugyanezen a téren megtekinthetünk még egy Megyeri alkotást, ahogy Leonardo da Vinci az itáliai polihisztor ücsörög találmányai között. Nekünk ez egy kicsit kilógott az eddigi sorból, úgyhogy menjünk is tovább…

Újra sárkányos sztori: Luxemburgi Zsigmond király és Borbála királyné 1408-ban megalapították a sárkány jelvényével felruházott lovagok társaságát, a Sárkány-rendet (az uralkodó és fő támogatóinak szövetségét), amibe természetesen a Báthori család is delegált tagokat.

Elérkeztünk az út végéhez, a református templomhoz. Az épület előtt Tinódi Lantos Sebestyén dalol letámasztott tarisznyája mellett. A vándorénekes egykor vendégeskedett a nyírbátori várban, ennek állít emléket Kiss István szobra.

– Református templom

A Várostörténeti sétány végén is egy gótikus építményt csodálhatunk, ezúttal református változatban. A műemlék templom mellett csinos kis harangláb az 1600-as évekből. A mai templomot 1480-ban kezdte építtetni a kenyérmezei csata hőse, Báthori István, azután többszöri újjáépítés és restaurálás során nyerte el mai alakját. Eredetileg családi kápolnának és temetkezési helynek szánta a vajda a fogadalmi templomot, két síremlék még a mai napig is látható: magáé Báthori István erdélyi vajdáé, és ecsedi Báthori István országbíróé. Nagyon szép a hálóboltozatos tetőmegoldás és a csúcsíves ablakok, a négytornyos harangláb pedig a legrégebbi ilyen hazánkban.

– Nyírbátori vár

Valószínűleg Bátorban a Báthoriak erődített udvarházát emlegették várnak, ahol a fentiekben már említett nyírbátori egyezményt megkötötték. Ma már csak az egykori magtár felújított épületét látogathatjuk. Belsejében kiállítások és egy panoptikum tekinthető meg, ahol a Báthori család életéből ellesett pillanatképeket láthatunk. A gótikus épületet 1985-ben nyilvánították műemlékké.

Kellemes séta volt a nagy meleg ellenére, és kicsit átéltük a Báthoriak egykori életét. A sétány két végén lévő gótikus templomokat pedig érdemes mindenkinek útbaejteni, aki Nyírbátor közelében jár, akárcsak a szomszédos Máriapócsi kegyhelyet.