Máriapócs

A Könnyező madonna városa

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Pócs település talán a mai napig egy csendes kisváros lenne, ha 1696. november 4-én, egy szép vasárnapon nem esett volna meg itt egy világraszóló csoda, aminek révén Máriapócs Magyarország legismertebb zarándokhelye lett. Ekkor történt ugyanis, hogy az akkori kis falu fatemplomának egyik festett ikonján Mária Istenszülő könnyezni kezdett.

Történelem

A török időkben kihalt falu görögkatolikus ruténekkel települt újra. 1676-ban járunk, mikor az akkori bíró a török alól való szabadulás miatti hálából fogadalmi képet festetett, ami végül a templomba került. A jávorfára temperával festett ikon a bal karján a kisdedet tartó Máriát ábrázolja.

A képet Pap István 50 x 70 cm-es juharfa táblára temperával festette. Az egyszerű vonásokkal megfestett ikon az úgynevezett Hodigitria (útmutató) Istenszülő-ikonok közé tartozik: Mária a bal karján tartja a gyermek Jézust, s jobb kezével rámutat: ő az Út. Az ikon alsó részén cirill betűkkel az alábbi szláv nyelvű szöveg olvasható: „Én, Isten szolgája ezt a képet bűneim bocsánatára állíttattam.”

Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye

– Az első könnyezés 1696.

A bevezetőben említett csodás esemény a mise alatt kezdődött, és megszakításokkal egészen decemberig tartott. Különböző egyházak képviselőinek beszámolója, világi emberek vizsgálatai, valamint több száz tanú elmondása bizonyította a hihetetlen megtörténtét. Mivel a szemtanúk között volt a Kállón állomásozó császári csapatok parancsnoka – Corbelli tábornok – is, a hír hamarosan eljutott az uralkodóhoz.

I. Lipót nem tétovázott, és 150 katona támogatásával Bécsbe vitette a képet, ahol hatalmas körmeneteket tartottak a tiszteletére, míg végül a Szent István székesegyházban helyezték el, és a mai napig ott látható.

Özönlöttek is az emberek, és rengeteg csodatételt tulajdonítottak a szentképnek. Talán a legnagyobb ilyen, hogy az ikon számlájára írták a hatalmas diadalt a török ellen – Savoyai Jenő helyett – a zentai csatában.

De mi lett szegény pócsiakkal? Nos, a kép elvitele miatt óriási felháborodás alakult ki az egész országban, még a Rákóczi féle szabadságharc kitörésének 100 pontban összefoglalt kiváltó okai közé is bekerült az esemény a 90. sorszámon. Elkészült jónéhány másolat a képből, azonban sem az eredeti (hahaha…), sem a másolatok nem könnyeztek többé…

Kivéve persze a Pócsra került másolatot!

– A második könnyezés 1715.

1715. augusztus 1-jén, egy szép csütörtöki napon ismét könnybe lábadt a szűz szeme. Ekkor is napokon át tartott a jelenség több száz tanú szeme előtt. Innentől nevezik a falut Máriapócsnak, ahová özönleni kezdtek a zarándokok és gyógyulni vágyók. A Szent Bazil rend vette szárnyai alá a templomot, kolostort építettek a közelben, és a század közepére felépült az új, nagyobb méretű, díszes barokk templom is: a Szent Mihály kegytemplom.

– A harmadik könnyezés 1905.

1905. december 3-án, vasárnap az ismeretlen festő által másolt kép másodszor, és eddig utoljára ismét sírva fakadt.

A világháborúk után felújították a templomot, Basilica Minor rangot kapott a pápától, és átkerült az ikon is ide a kis fatemplomból.

Basilica minor (kisebb bazilika): templomok pápától kapott kitüntető címe, tekintet nélkül építészeti stílusukra.

A címmel járó jogok és kötelezettségek pl.:

• teljes búcsú elnyerésének lehetősége évi 4 alkalommal
• bazilikában rendszeres igehirdetésnek és gyóntatásnak kell folynia, énekkarnak kell működnie, bizonyos napokon lat. nyelvű nagymisét kell mondani.

Katolikus lexikon

Az 1950-es években a kommunisták szétzilálták a bazilitákat, és kolostorukban pszichiátriát rendeztek be. 1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa első magyarországi látogatásakor Máriapócson is misézett, magyar nyelven bizánci liturgiát végzett. A kegyhely 2003 óta tagja az Európai Máriás hálónak, és 2005-ben Magyarország első nemzeti kegyhelye lett, míg 2021-ben Hungarikumnak nyilvánították.

Így lett hát egy kis faluból, és egy deszkákra festett ikonosztázból európahírű zarándokhely.

Vallás

Máriapócs Nemzeti Kegyhely egy görögkatolikus búcsújáróhely, mely irányzat főleg a betelepült ruszinok által terjedt el. Magyarország keleti részén a római katolikus és a pravoszláv vallás határán működő egyház mindkét irányzatból képvisel értékeket. Hagyományos ortodox rítusok és külsőségek, katolikus hitbeliségekkel párosulnak, mintegy hídként a keleti és nyugati vallások között.

A Szent Mihály kegytemplom a Basilica Minor minősítéssel elnyerte a búcsúk rendezésének jogát is. Talán kevesen tudják, hogy a búcsú jelentősége az, hogy a zarándoklaton résztvevő felmentést kap a visszamaradt bűnei után kiszabott tisztítótűzben való tartózkodás alól.

A kegyhelynek három fő búcsúja van: Szent Illés napja július 20., Nagyboldogasszony napja augusztus 15., és Kisboldogasszony napja szeptember 8. Ezenkívül vannak egyéb búcsúnapok is, pl. apáknak, motorosoknak, óvodásoknak, stb., és természetesen megtartják a könnyezések emléknapját is. Aki pontos időpontokat szeretne tudni, nézze meg a hivatalos oldalt: Máriapócs Nemzeti Kegyhely.

Sokan felteszik a kérdést, hogy miért könnyezik a Szűzanya: a bűneink miatt, vagy velünk együtt sír? Mi inkább azt érzékeljük, hogy vigasztalásul kapjuk ezeket a csodákat, amelyek megerősítenek. (…) És ahogy ez lenni szokott, itt vannak a botok, mankók, fogadalmi ajándékok, ezek mind arról tanúskodnak, hogy sok gyógyulás történt itt. Mivel ez kegyhely, mi, papok azt szoktuk mondani, hogy az igazi gyógyulások a lélekben történnek.

Kocsis Fülöp metropolita szavai a liget.ro oldalról

Máriapócs látnivalói

Máriapócs Nagykálló és Nyírbátor között fekszik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Ha nem éppen búcsújáró napon érkezünk, könnyen találhatunk helyet a templom parkolójában. Érdemes először a régi kis fatemplom helyén 2011-ben épített replikát megnézni, aztán bemenni a Szent Mihály kegytemplomba.

A belső tér csodálatos! A Könnyező szűz képét bal oldalon találjuk egy oltár központi elemeként, és az emelvényről közelről is megnézhetjük. Itt láthatók a különböző ereklyék, mint pl. a könnyel átitatott kendő, és a csodás gyógyulások emlékei.

Gyönyörűek a festett üvegablakok, és középen az ikonosztáz fal is.

…az ikonosztázion rendje mindig ugyanaz: középen a királyi ajtó, amely mindig zárva van, és azon csak a papnak szabad átmennie, két oldalsó ajtó van, és ezt a három ajtót négy ikon határozza meg. Mindig jobboldalon a Krisztus-ikon, baloldalon az Istenszülő, attól balra Szent Miklós – magyar területeken –, jobbra pedig a templomnak a védőszentje, itt Szent Mihály arkangyalt látjuk, ő a máriapócsi templom védőszentje.

Forrás: liget.ro

A templomban viselkedjünk kultúráltan, ne zavarjuk mások imádkozását! Ha telítődtünk az áhítattal, nézzünk szét az udvaron is. Találunk itt rengeteg hálaadó táblácskát, egy mozaik képet a madonnával, és egy kis harangjátékot.

A harangjáték csilingelése:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

hoszamo 🇭🇺 (@hoszamo) által megosztott bejegyzés

A Bazilika előtti téren Györfi Sándor díszkútjánál – Forrás, 1988 – megpihenhetünk egy kicsit, mielőtt átgurulunk a Szent II. János Pál pápa térre.

A szemfüles olvasók már kitalálhatták, miért Szent II. János Pál pápa tér ennek a parknak a neve. Bizony, 1991-ben itt tartotta a szentmisét Őszentsége. A szabadtéri oltárnál százezer ember követte élőben a liturgiát. Méltón őrzi az esemény emlékét a liget: kilátóval és szobrokkal kedveskedik az idelátogatóknak.

Akármilyen beállítottságúak legyünk is – vallásosak vagy nem – egy látogatás Máriapócs templomában mindenkit elgondolkodtat a lélek dolgairól.

Egy másik nemzeti kegyhelyünkről itt írtunk: Szentkút Mária kegyhely – Mátraverebély.