Ürgék és sárkányok nyomában

Nyaralás a keleti végeken 1. rész

Nyaralásunk krónikájának első részében ürgékkel mókázunk Nagykálló-Harangod mezőin, Könnyező Madonnához fohászkodunk Máriapócson, végigmegyünk a sárkányok útján Nyírbátorban, és megnézzük a Bódi házaspár kútját Nagyecseden. Mindezek után elfoglaljuk szállásunkat Géberjénben a Holt-Szamos partján. Tartsatok velünk Magyarország keleti csücskének felfedezésében!

Eseménytelen autópályázás után Nagykálló közelében tértünk le az M3-asról. Mai célpontunk Géberjén volt, ahol a Matula Üdülőházban foglaltunk szállást, de persze – Hoszamo módra – addig még sok élmény várt ránk. És miért Nagykálló? Hát az ürgék miatt!

Nagykálló-Harangod

Nagykálló-Harangod csodálatos pihenőhely a Harangodi-tó partján, és autóval is könnyen megközelíthető. Nagyokat sétálhatunk a környéken, piknikelhetünk, felmászhatunk a kilátóba, vagy részt vehetünk programokon, kézműves foglalkozásokon a helyi Téka művészeti tábor keretében.

Abszolút családbarát hely: van büfé, mosdó, játszótér és hatalmas terület a szaladgáláshoz. Viszont a legjobb dolog, amit itt tehetsz: leheveredsz a fűbe, és bámulod a sok száz mókás ürgét, akik karnyújtásnyira tőled élik mozgalmas életüket. Megunhatatlan!

Mindig úgy tervezünk programokat, hogy kellően flexibilis legyen a menetrend, így az ürgék közt eltöltött hosszabb idő miatt nem néztük meg Nagykálló látnivalóit, és a szomszédos Kállósemjénben a Kállay kúriát. Ugyanígy kimaradt a Bátorligeti ősláp (hétfőn zárva) és Vállaj község nevezetességei, ezek majd legközelebb kerülnek sorra. Kihagyhatatlan látnivaló viszont következő megállónk, a máriapócsi kegyhely a Könnyező madonnával.

Máriapócs

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Pócs település talán a mai napig egy csendes kisváros lenne, ha 1696. november 4-én, egy szép vasárnapon nem esett volna meg itt egy világraszóló csoda, aminek révén Máriapócs Magyarország legismertebb zarándokhelye lett. Ekkor történt ugyanis, hogy az akkori kis falu fatemplomának egyik festett ikonján Mária Istenszülő könnyezni kezdett.

A könnyezés még kétszer megismétlődött, és Máriapócson szép lassan kiépült a jelenleg is látogatható kegyhely. 1991-ben még őszentsége II. János Pál pápa is misézett a kis városkában százezer hívő előtt. Ennek emlékét egy emlékpark is őrzi.

Máriapócs látnivalóiról és a Könnyező madonnáról külön bejegyzésünk is készült: A Könnyező madonna városa.

Ezután egy nagyobb lélegzetű megálló következett a Báthoriak és a sárkányok városában.

Nyírbátor

Az ifjú harcos – Báthori Vid – szorosabban markolta dárdáját, mint eddig bármikor, és egy utolsó erőfeszítéssel tövig nyomta azt a sárkány torkába. A fenevad szeméből lassan kihunyt az élet utolsó szikrája is.

Nyírbátor a sárkányok városa – Hoszamo blog

Így kezdtük néhány hete a Nyírbátorról szóló részletes beszámolónkat, mely történet a város mellett egykoron elterülő hatalmas ecsedi láp posványában játszódhatott le a regélők szerint. A város fénykora a Báthoriak felemelkedésével jött el, és nagyjából a kenyérmezei csata és Báthori Gábor erdélyi fejedelem halála közti időszakot öleli fel.

Nyírbátor látnivalói gyakorlatilag a katolikus és református templom között vezető Várostörténeti sétányon végigjárhatóak. Végig is sétáltuk becsülettel a nagy melegben, és nagyon klassz dolgokat találtunk. Nézzük most címszavakban a látnivalókat, hiszen írtunk már egy részletes beszámolót a városról: Nyírbátor a sárkányok városa.

A Papok rétje mellett parkoltunk le az autóval, ahol a minorita templom uralja a teret, de találunk itt vízokádó sárkányt, és itt van a Báthori múzeum is.

Sétánk közben folyton belebotlunk egy-egy Megyeri János szoborba, melyek Nyírbátor történelméhez szolgálnak adalékkal.

Félúton érkezünk meg egy hamisítatlan Kolodko alkotáshoz: a Sókereskedő szobrához.

Az út végén a református templom épülete ejt ámulatba, mellette fából épült régi harangláb, a téren pedig Tinódi Lantos Sebestyén dalol szoborba öntve. Egy perc sétával eljuthatunk a nyírbátori várhoz is, ahol kiállításokat és egy panoptikumot tekinthetünk meg.

Tetszetős ez a rövid sétaút, sok információt magunkba szívtunk a városról és egy gyors ebéd után továbbálltunk Géberjén felé.

Nagyecsed – Bódi Guszti kútja

Szállásunk elfoglalása előtt még egy megálló belefért az útba.

Nagyecsed városát és csodálatos várrendszerét egykor körülölelte a hatalmas Ecsedi-láp. Bethlen Gábor fejedelem idejében a magyar koronát is ebben a biztonságos erődítményben őrizték egy ideig. A Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári béke után a bevehetetlen vízivárat lerombolták, köveit széthordták, mára nyoma sem maradt. Az óriási – mintegy 400 km²-es – mocsarat 1898-ban lecsapolták, a Kraszna folyót szabályozták, a láp helyén pedig szántóföldeket alakítottak ki az akkori földesurak.

A láp lecsapolására kialakított szivattyútelep megtekinthető a városban.

1987-től ipari műemlék a Szivattyútelep, melyet az Ecsedi-láp vízmentesítésére építettek. A telep értékes, ma is működő gépészeti berendezéseit magába foglaló épület a Kraszna gátja és a Nagyvájás szögletében helyezkedik el…

A szivattyútelepet 1926-ban villanyteleppé alakították át. Kettős funkciója teszi hazánkban egyedülállóvá. A telep a megtermelt, nagyfeszültségre transzportált árammal ellátta az Ungvár, Munkács, Beregszász, Mátészalka, Nyírbátor térségbe tartozó 15 község 30 ezer lakosát.

nagyecsed.hu

Berey József Helytörténeti gyűjtemény – a múzeum épületében minden fontos Ecsedhez és a láphoz kapcsolódó dologról informálódhatunk.

Nagyecsed nevezetességei közül most mindössze Bódi Gusztiék szerelemkútjánál időztünk egy kicsit néhány fénykép erejéig. Egy pocakos cigányember javaslatára a kút vizét is megkóstoltuk, hogy elnyerjük a legenda szerinti örök szerelmet.

Guszti és Margó közös élete ennél a kútnál kezdődött, majd sok évvel később felújították a vízművet és táblát helyeztek el szerelmük emlékére. Bódi Guszti 1958-ban született Nagyecsedben. Ő és családja alapította a Nagyecsedi Fekete Szemek nevű együttest.

Géberjén – Matula Üdülőház

Nagyecsedtől már csak 10km autókázás és elfoglalhattuk szállásunkat Géberjénben.

Minden kirándulásunk alkalmával fontos szempont a szállás kiválasztása, hiszen napokig erről a bázisról kiindulva járjuk be a vidéket. Nos, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye felfedezéséhez aligha találtunk volna ideálisabb helyszínt, mint a Matula Üdülőház.

Annyira tetszett a Holt-Szamos által körbezárt Géberjén és környéke, hogy külön bejegyzést is szenteltünk a helynek: Egy hét a Holt-Szamos partján – Géberjén és környéke.

Mai útvonalunk Budapest-Géberjén között 325km.

Hamarosan folytatjuk kalandozásunkat a keleti végeken, tartsatok velünk! Ha nem akartok lemaradni a továbbiakról, iratkozzatok fel Facebook oldalunkra!

Nyaralás a keleti végeken
Bevezető: Egy hét a Holt-Szamos partján
1. Ürgék és sárkányok nyomában
2. Kuruc emlékek és fürdőzés a Tiszában
3. Templomok napja
4. Nagygéc és az ország legkeletibb csücske