Veszprém – séta a várnegyedben

Veszprém régóta a szívünk csücske, ezért a Bakonyban töltött hétvégénk alatt újra ellátogattunk a királynék városába. Ezúttal a Séd-patak mellett sétáltunk egészen a várig és megmászva a hosszú lépcsősort körülnéztünk a várnegyedben is.

A Veszprémvölgyi Séd-patak sétaút a Gulya-dombtól kanyarog egészen a várig, csodálatos élményeket szerezve a rajta végigsétálóknak. Csakúgy, mint előző látogatásunkkor, most is a Régi vidámpark melletti parkolóban hagytuk az autót, de most nem a Veszprémvölgyi apácák monostora felé indultunk el. Irány a vár!

Séd-patak sétaút

A ligetes környezetet a viaduktnál hagyjuk magunk mögött. Itt még dönthetünk úgy, hogy az állatkertben töltjük a napot, de mi inkább tovább haladtunk a patakparton. Sétánk közben végig szemmel tarthatjuk a várat, mai célpontunkat.

Egy gyönyörűen rendbehozott Vízvezetéki Gépház mellett visz az utunk. Az épületben egy furcsa kiállítás, a Víziközmű Múzeum kapott helyet. Persze a kertben bujkáló szobrokat – amik valójában különböző alkatrészek lefestve – muszáj volt lefényképezni.

A következő métereken a Szikla nevű szigorúan őrzött objektum következett. A honi légvédelem bázisa a föld alatt több méter mélyen működik. Ezen a biztonságos helyen tároltak már egykor aranyrudakat, de a háború végén például a Szent Koronát is itt őrizték, melyről egy tábla is megemlékezik a Jókai utcában.

A Benedek-hegy alatt sétáltunk tovább melyet később meg is mászunk majd a Kálvária és a kilátás miatt. Utunkat óvárosi házikók és remekül rendbehozott parkok szegélyezik egészen a Margit-romokig.

A Margit-romok elnevezés tulajdonképpen a Szent Katalin Domonkos Apácakolostor maradványait takarja. Akkor miért Margit-romok? Nos, itt nevelkedett a kislány Árpádházi Szent Margit, aki IV. Béla királyunk gyermeke volt, és innen költözött a Nyulak szigetére, amit később persze Margit-szigetnek nevezett el a köznyelv Budapesten. A romok és a mellette elterülő emlékpark remekül kialakított és karbantartott pihenőhely.

Nicsak, egy Kolodko szobor! LeoNóra, azaz a kislány és az oroszlán. Talán Margit és az állatkert? És mit tart a kezében? A fiatalok rögtön telefonra asszociálnak, de ha a zárdában nevelkedő királyleányra gondolunk, akár a Bibliát is szorongathatja… Ezért kiváló alkotások Mihajlo Kolodko szobrai, mert amellett, hogy cukik, még el is gondolkodtatnak.

A Tobak utcánál letértünk a Séd-patak sétaútról, hogy felmásszunk a várba az Úrkút utcai hosszú lépcsősoron. Ha gyerekekkel vagyunk, az erődítmény meghódítása előtt még kipróbálhatjuk a Rézsűs játszóteret, ami remek csúszdákat és mászókákat kínál.

A várnegyed

A Kiskapu lépcsőn érkeztünk a vár főterére, ahol rögtön áthatja az embert a régi idők szele. Ha körülnézünk, templomok és kápolnák sorát csodálhatjuk meg középen a Szentháromság oszloppal. Szinte hallani, ahogy a királyi hintók elé fogott paripák patái kopognak a macskaköveken. Kihallani, ahogy a templomokban szól az imádság és a gregorián, de azt is hallani, hogy a paloták ablakán kiszűrődik Ruzitska Ignác hegedűjátéka.

Több mint ezer éve Veszprém falainál verte le Koppány lázadó seregeit István fejedelem, így gyakorlatilag – Pannonhalma mellett – innen indult a kereszténység térhódítása Magyarországon. Az első püspöki székhely, és az első vármegye is itt szerveződött. A királynék városa Gizella – Szent István felesége – óta, akinek kedvenc tartózkodási helye volt a város.

A Vár utcán sétáltunk a Hősök kapujáig, ahol egy kilátópontról gyönyörködhetünk a városban.

Ernőt, az őrt is alaposan körbefotóztuk, aki szintén egy Kolodko alkotás a 3 veszprémi szobra közül. Ő a Magyar Királyi Koronaőrség egykori parancsnoka, Pajtás Ernő után kapta a nevét, aki a koronát őrző csapat vezetője volt a II. világháború idején.

Óváros tér

Lementünk a bástyától egészen az Óváros térig, ahol éttermek, szabadtéri koncertek és vásári forgatag fogadott.

Ezután még megnéztük I. István királyunk és Boldog Gizella királynénk szobrát a Vár utca túlsó végében, és kisétáltunk a Benedek hegy tetejére, mely őseink temetkezési helye volt egykoron. A kereszttől csodálatos a panoráma Veszprém házaira.

A visszafelé vezető úton azon tanakodtunk, hogy a következő alkalommal házról-házra járva fogjuk végignézni a Vár utca épületeit, hiszen minden sarkon találhatunk valami csodát. Veszprém városában annyi történelem és keresztény örökség koncentrálódik – nem beszélve a modern kiállításokról és rendezvényekről – hogy jó sok időt el kell tölteni itt, ha mindent be akarunk fogadni belőle. Talán nem véletlen, hogy Pécs után második magyarként 2023-ban Veszprém viselheti az Európa kulturális fővárosa címet.

A bejegyzés 2021. augusztusi állapotokat tükrözi!