Szent Margit és a Nyulak szigete

A Margitsziget – Budapest zöld szíve – a Budát és Pestet elválasztó Duna folyam közepén fekszik. Legyen a cél piknikezés, sport, kultúra, kikapcsolódás – a sziget időtlen-idők óta a budapestiek kedvenc parkja. Mivel a minap alaposan bejártuk a környéket, következzenek most a Margitsziget látnivalói némi történelmi kitekintéssel és sok fotóval.

Történelem

Számtalan néven illették történelme során a szigetet, ezek közül talán a Nyulak szigete mint királyi birtok, és az itteni domonkos kolostorban élő Szent Margitról kapott név maradt leginkább a köztudatban. Szegény sorsú hercegnőnk apja – IV. Béla – fogadalma miatt került először a veszprémi, majd a margitszigeti zárdába.

A Margit-sziget a 19. századig három szigetrészből állt. A Margit-szigeten volt a Domonkos-rendi apácák kolostora, északi végén az esztergomi érsek vára, középen a premontreiek és a ferences rendi minoriták temploma és kolostora, déli végén pedig a Szent János-lovagrend vára és ispotálya állt. 1790-ben a bécsi udvar Sándor Lipót főhercegnek, Magyarország nádorának adta a szigetet, aki a schönbrunni park mintájára kertészeti rendezését szorgalmazta.

wikipedia

A munkálatokat József nádor folytatta, majd 1866-ban egyesítették az addig három részből álló területet. 1900 után a sziget két végében megépültek a hidak, ingyenessé tették a belépést a köznép számára, és buszjárat is indult a szigeten. Kialakult a mai közpark, mely mindenkinek nyújthat kikapcsolódást.

Megközelítés: Moszkva sétány – Árpád híd

A terület megközelíthető gyalogosan a két híd irányából, autóval az Árpád-híd felől, vagy busszal, villamossal és hajójárattal is.

A közel 8 km-es sétát mi a Duna pesti oldalán kezdtük, mert az autót a Carl Lutz rakparton hagytuk. Északi irányban mentünk végig a Moszkva sétányon az Árpád hídig. A Margitsziget látképén kívül játszóterek és néhány szobor színesíti a látnivalók sorát.

A Stopper úszóház fedélzetén éppen a most kezdődő Vizes Világbajnokság VIP rendezvénye zajlott. A VB helyszíneivel még néhányszor összefutottunk utunk során, hiszen a Duna Arénán és a Lupa tavon kívül a Margitsziget is otthont ad a rendezvénynek.

Az Árpád híd tövében megtaláltuk az ukrán származású szobrász Mihajlo Kolodko aktuális alkotását. Egy felmutatott ujj tetején – melyet ukrán címeres gyűrű díszít – egy orosz hadihajó szimbólum evickél, utalva a Kígyó-szigeti incidensre. A címe – Üzenet, a helyszín pedig adja magát: Moszkva sétány, ugyebár…

Felsétáltunk az Árpád hídra és végre elérkeztünk bejegyzésünk főszereplőjéhez, a Margitszigethez.

Zenélő kút és Japánkert

Ha átvergődtünk a nagy parkolón, bal oldalt a Thermal és a Grand hotel létesítményeit vehetjük igénybe, míg jobboldalt elmerülhetünk a Japánkert nyugodt környezetében.

A Zenélő kút másik neve Bodor kút, mivel egy székely ezermester által épített kút másolata. Valaha az időt is mutatta és még a Neptun szobor is forgott a tetején!

A Japánkert hangulatos területén érdemes megpihenni pár percet. Üdítő árnyék, csobogó víz, zuhatag, fa hidacska, koi pontyok, kacsák, virágzó tavirózsák. Édenkert! A vízesésnél egy álló rákász fiú, a halastónál pedig egy ülő lány szobra fokozza a látványt.

Premontrei kolostor és szoborözön

Átvágva a Nagyréten hangulatos kis építményt találunk a fák között. A tatárjárás után pezsgett a szigeten az egyházi élet. A Szent Mihály kápolna ősi templom alapjaira épült, ahol premontrei szerzetesek élték mindennapjaikat. (A belső fotó forrása: esztergomi-ersekseg.hu)

A kis kápolna környéki utak mentén tucatszámra találhatunk mellszobrokat. Érdemes minden bokorba benézni!

Nagyrét és Víztorony

A szigeten remekül karbantartott a zöldterület. Az erdős, ligetes részeket rétek, virágoskertek váltják. Nem hiányoznak a famatuzsálemek sem, amik remek lehetőséget biztosítanak egy kis fáramászásra is.

A Nagyrét végében találjuk a kiállítótérként és kilátóként is funkcionáló egykori víztornyot, melyet körülölel a Szabadtéri Színház. Az 57m magas vasbeton épületbe 153 lépcsőn mászhatunk fel. Igazi kultúrközpont a hely, a kiállításokon kívül irodalmi sétákat, gyerekmatinékat is szerveznek. Az esti előadásokra pedig akár a rendszeresen indított színházhajóval is érkezhetünk.

Szent Margit kolostora

Néhány méterre a Szent Mihály kápolnától a domonkos rendi apácakolostor romjai közé érkezünk, ahol szegény sorsú Margit élt és halt meg fiatalon a sok önsanyargatás miatt. Holta után sok csoda és mesés gyógyulás történt, ezért sírja zarándokhely lett, és később szentté is avatták. Ráadásul a szigeten is rajta ragadt a név. A kolostor nagyon felkapott volt abban az időben, több királyi és főúri leány is élt itt. Ma bolyonghatunk a falai közt, megemlékezhetünk Margitról a síremléke felett, és egy pici zarándokkápolna is van a területen.

Rózsakert és állatkert

Következő állomásunk a Rózsakert, ahol egy meglehetősen szomorú és megható újdonságot találtunk: a covid áldozatok emlékköveit.

Minden kövön egy sorszám és egy életkor található. Így egymás mellett látva az emlékkavicsokat megdöbbentő, hogy milyen sokan vesztették életüket hazánkban is a vírus miatt…

A szomszédos állatkertben is el lehet tölteni egy-két órát a gólyák között, bár talán ráférne egy kis fejlesztés és bővítés erre a kedves kis helyre.

Ferences templomrom

Átsétáltunk a Schulek Frigyes sétányra, hogy megnézzünk még egy középkori romot. Az eredeti templomocska IV. Béla idején épülhetett, akárcsak Szent Margit zárdája. A törökök lerombolták, később falait felhasználták egy szálloda kialakításához, majd József nádor villája lett. A II. világháború után visszaállították az eredeti romos állapotát és így láthatjuk ma is. Hangulatos szeglete a szigetnek.

Sportolás a szigeten

Kiváló vizes helyszínek a területen a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda és a Palatinus strand is.

A Margitsziget számtalan sportolási lehetősége közül kiemelkedik az Atlétikai Centrum futóköre, melyet Monspart Saroltáról, egykori tájfutó világbajnokunkról neveztek el. Az 5350 méter hosszú pálya méltán került be a világ 5 legjobb városi futóhelye közé.

Ha nem az élsportolók babérjaira törünk, már egy kiadós séta is hozzásegít egészségünk megőrzéséhez. Ehhez pedig keresve sem találhatnánk megfelelőbb helyszínt a szigetnél.

Zenélő szökőkút

Elérkeztünk utunk végére a Margit hídhoz, a sziget déli csücskéhez. Itt még tartottunk egy nagyobb pihenőt a szökőkútnál, hiszen hosszú perceken át sem unalmas bámulni a folyamatosan változó vízsugarakat.

Itt láthatjuk a Margitsziget egyik jelképét a Centenáriumi emlékművet is.

Kb. 450 cm magas, belül nyitott csavart bronz köpeny, belül különféle allegorikus ábrázolások, korona, címer, munkaeszközök, tárgyak, feliratok, jelképek. Körülötte 2200 cm átmérőjű centrális pázsit, melyet Budapest utcáit szimbolizáló andezit csíkok szakítanak meg.

forrás: kozterkep.hu

Távozás: Jászai Mari tér – Carl Lutz rakpart

A Margit hídon hagytuk el a szigetet, melynek Pest felőli végében, a Jászai Mari téren is találunk két szomorú mementót.

Az egyik a közelmúltban történt Hableány nevű hajó balesetére utaló kóreai emlékfal, a másik pedig egy absztrakt mozaik: “Emlékül azoknak a magyaroknak, akik 1944-45 telén a nyilas rémuralom áldozatául estek”

A rakparton még készült néhány fotó, és hamarosan visszaérkeztünk az autóhoz.

Tartalmas és hosszú séta volt. Bebizonyosodott, hogy a Margitsziget látnivalói egy egész napos programot is kitesznek. A színház, a középkori emlékek és a szobrok a kultúrára vágyók igényeit is kielégítik. A csodálatos, rendezett környezet pedig csak hozzátesz az élményhez.