Noszvaj alaposan

Noszvaj felfedezése. Egy település megismerésének legjobb módja, ha gyalogosan bejárjuk “faltól-falig”. Persze az sem árt, ha vannak érdekes dolgok az adott faluban, ami a gyerekeket is leköti. Noszvajon erre nagyon jól kitalálták a Meseút nevű… meseutat, amit végigjártunk bogácsi pihenésünk alatt. A dolog lényege, hogy a lurkóknak meg kell találni a falu nevezetességeinél elhelyezett szépre festett ládikókat, ahol meséket, feladatokat, meglepetéseket találhatnak.

Persze, a hagyományok szerint a napot Elemérnél, a hentesnél kezdtük, ahol alaposan bevásároltunk az észbontó illatú finomságokból.

Felsőkúti tó

Maga a Meseút a Harmónia cukrászdánál kezdődik, ahol megkapjuk az állomások ládikóinak kulcsát, a térképet, és a megfelelő információkat. Tipp: a gyerekek hozhatnak magukkal megunt apró játékokat, könyveket, mert néhány ládikónál a “kivesz-betesz” ajándékozás működik.

Sütizés és kávézás után nekivágtunk a falunézésnek. Az első ládát a Felsőkúti tó mellett találtuk meg gyönyörű környezetben. A felfedezés izgalmával nyitottuk ki a “meseszépre” pingált fa dobozkát.

Ládikók sora

Talán a második ládikó tetszett nekünk a legjobban, ami a bányatörpéknek készült, komplett miniatűr berendezéssel.

A Kurta kocsmában tartottunk némi pihenőt, ami főleg folyadék ki- és beviteléről szólt, majd a Kánya-patak partján kipipáltuk a harmadik állomást.

A következő helyhez megmásztuk Noszvaj szőlődombját, ahonnan remek kilátás nyílik a falura, és ahol legközelebb biztos megnézzük a Millecentenáriumi emlékművet is (amit most kihagytunk, hogy sötétedés előtt elérjünk a barlanglakásokhoz).

Barlanglakások

A puha riolittufába vájt barlanglakások – bár némelyikben ma is laknak – ma már inkább afféle művésztelepként funkcionálnak. Alig közelítettük meg az objektumot, már érkezett is a jegyszedő “gádzsi” (ééérted!), hogy beszedje a sarcot, de bánatunkra idegenvezetést nem tartalmazott az ár.

De La Motte kastély

Volt még pár helyszínünk és látnivalónk. Mindjárt következett például a De La Motte kastélymúzeum, ami egy gyönyörű épület, angolkerttel.

Találtunk egy ládikát a református templomnál is, mely épület helyén eredetileg egy Árpád-kori templom állt valaha, aminek az átépítéskor megmentett festett mennyezeti fakazettái ma Egerben a Vármúzeumban vannak kiállítva.

Az utolsó állomáshoz – immár sötétben – átvágtunk a régi temetőkerten, ahol a régi sírokon pislákoló, halottak napi mécsesek kísérteties hangulatot varázsoltak.

Egy ládikó felfedezetlen maradt, mert az Oxigén szállóhoz már nem sétáltunk el a sötét miatt. Visszabaktattunk a cukrászdához és leadtuk a kulcsot.

Egy forró vacsora

Ránk esteledett, megéhezett a csapat, így hát irány a jártunkban-keltünkben már korábban kiszemelt Rozmaring étterem! Jó választásnak bizonyult, mert hangulatos estét töltöttünk el itt az átsétált nap után. A kiváló ételek mellet sokat hozzátett a remek hangulathoz a felszolgáló fiatalember közvetlen stílusa.

Még arra is felhívta a figyelmünket, hogy az öntöttvas serpenyőben kihozott, még sercegő csülök nagyon forró! Persze, aki ezek után egy ételfotó miatt rámarkol ama edény fülére, az magára vessen! A Bükk csendjébe hasító tájidegen ordítást jótékonyan csillapította a csapolt sör korsójának hidege, és pár kiló ujjbegyre kent Fenistil krém. Mondjuk az eset nem volt egyedi, mert más asztaloktól is hallottunk elfojtott sikolyokat és diszkrét káromkodást…

Egész nap fel-alá mászkáltunk – majd 9 kilométert megtéve – és alaposan megismertük ezt a hangulatos kis települést, de még így is lesz miért visszatérni. A kilátás miatt fel kell mászni a Millecentenáriumi emlékműhöz, érdemes megnézni a Gazdaházat, ami novemberben már nincs nyitva, Várkúton pedig kirándulási lehetőségek várnak.

A Meseút egy remek lehetőség, hogy a családok közösen fedezzék fel Noszvajt, mert amíg a felnőttek a hely nevezetességeivel ismerkednek, a gyerekek sem fognak unatkozni.

A bejegyzés a 2019. novemberi állapotokat tükrözi!

Linkgyűjtemény:

Noszvaj látnivalói

A Meseút oldala

Túránk részletei és útvonal