A Szent György-templom és a Karadjordjevic-dinasztia mauzóleuma az Oplenac-hegy (Опленац) tetején található Szerbiában, Topola (Топола) városában. Ha a közelben járunk, mindenképpen látogassuk meg ezt a gyönyörű helyet!
A régió története
A kisváros stratégiailag fontos elhelyezkedése miatt a Karadjordjevicek idejében a politika és a közigazgatás központja lett. Topola régi neve Kamenica volt a város szélén csordogáló folyó után. A mai Topola nevet először az osztrák térképészek hivatalos népszámlálási jelentései említik a 18. század elején. A legenda szerint egy útkereszteződésben nőtt fel és ágazott el egy nagy nyárfa, melynek árnyéka ideális pihenőhelyet adott. Innen kapta nevét a település: nyárfa szerbül = topola.
A Szent György templom
I. Péter király – királlyá koronázása után – megépíttette a dinasztikus kriptát és templomot a 337 méter magas Mali Oplenac-hegy tetején. A templom homlokzata fehér márványból készült, amely a közeli Venčac-hegyről származik. Az első világháború során a templomot kifosztották és megrongálták, a kriptában a sírokat meggyalázták.
I. Péter nem láthatta meg az építkezés végét, mert 1921. augusztus 16-án meghalt, és utódja, I. Sándor vette át a befejezést. A nyugati, szőlőnek szánt lejtő megtisztítása mellett megkezdődött a fák ültetése is, melyek vastag koronája nagyon hamar tökéletes kontrasztban emelte ki a templom fehérségét. A kripta rekonstrukciója után következett az ikonosztáz, a villámhárító, majd a kupolán egy új, aranyszegélyes réztető. A harangokat a francia Annecy le Vieux-ból származó Frères Piccard, a mozaikokat pedig a berlini Puhl & Wagner készítette. A bronzcsillárt a horvátországi Luks Zágráb gyártotta. A templom pazar díszítésének minden részletét Nikola Petrovič Krasznov, egykori orosz császári építész, Sándor király vezető építésze felügyelte.
A templomot 1930. szeptember 8-án Varnava szerb pátriárka a királyi család tagjai jelenlétében ismét felszentelte, majd Karadjordje földi maradványait a régi topolai templomból a királyi mauzóleumba temették újra.
Az oplenaci Szent György-templom kivételes tulajdonságai miatt 1979-ben felkerült a Szerb Köztársaság védett, “Kiemelkedő jelentőségű kultúrális emlékműveinek” listájára.
A szerb királyi családról itt olvashattok: royalfamily.org
Stílus és dekoráció
A Szent György-templom és a Karadjordjevic-dinasztia Királyi Mauzóleuma hangsúlyosan monumentális, autentikus szépségű épület. A templom merész tervezésű, kereszt alakú alappal és hatalmas központi kupolával, amelyet a kereszt pontjain négy kisebb kupolával vettek körül. Egyedülállóan értelmezett szerb-bizánci stílusban épült. A főbejárat felett széles díszmező, Karadjordjevic címerrel. A portál feletti félköríves lunettában a templom védőszentjét, Szent Györgyöt ábrázoló mozaik látható Karadjordje arcával, ahogy megöli a sárkányt.
A templom belsejét pazar mozaikok borítják, melyek elkészítése évekig tartott. A mozaik teljes területe 3.500 négyzetméter, 40 millió különböző színű üvegdarabbal, amelyek 15 ezer különböző színváltozattal rendelkeznek. A teljes mozaik 725 kompozíciót tartalmaz, amelyeken 1.500 figura található. Az oplenáci Szent György-templomba 60 szerb középkori templom és kolostor ikonosztázának másolatai kerültek be.
A templom földszintjén látható két sír a dinasztiaalapító Karadjordje és a templomalapító I. Péter király nyughelye. A központi kupola alatt 9 m átmérőjű, 1.500 kg tömegű, masszív bronzcsillár található.
A kriptában 39 dečani ónix kövekkel kirakott sír van elhelyezve. A Karadjordjevic-dinasztia 20 sírja közül három uralkodóé: Sándor hercegé, I. Sándor királyé és II. Péter királyé. Így Oplenac a szerb történelem egyik legjelentősebb helyszíne.
A Királyi Pincészet
Topola és Oplenac környéke mindig is minőségi szőlőtermő és bortermelő vidékként volt ismert. Az első feljegyzések a szőlőtermesztésről 1432-ből származnak, a szőlő és a bor ma is a környék szimbóluma, ezért büszkén viseli a szerb szőlőtőke fővárosa címet. Az „Oplenac szüret”, a szőlő, a bor és a nemzeti folklór hagyományos háromnapos fesztiválja, Sándor herceg kora óta minden októberben megrendezésre kerül.
Karadjordje volt az első, aki szőlőültetvényeket telepített topolai birtokának lejtőin, az Oplenac-hegy csúcsának közelében. Az első felkelés idejéből származó régi iratok arról tanúskodnak, hogy a topolai szőlők olyan jól termettek, hogy nem volt elég hely a rengeteg szőlő és bor tárolására.
A királyi mauzóleum építése mellett I. Péter király egy kis pincészetet is építtetett a templom mögött. A szőlőt az első világháború kezdetéig itt dolgozták fel. Az első Királyi Pincészetből egyetlen tárgy a mai napig megőrződött – egy hatalmas, több mint 4000 literes hordó, amelyet 1909-ben adtak át I. Péter királynak. Felirata: „Aki nem tudja, miért kell vörösbort inni, az nem ember, hanem a föld által átkozott ivadék”.
Idővel híres borok születtek – Triumph, Oplenka, Žilavka. A király dűlőiből származó borokat az európai államfők hivatalos látogatásain szolgálták fel, és külföldi udvarok étkezőasztalaira kerültek.
1931-ben az Oplenac lejtő lábánál francia mintára épült újjá a Királyi Pincészet. Az épületet megőrizték, és a mai napig modern borospinceként szolgál. 45m hosszú és 15m széles, földszintje és két földalatti szintje van, állandó hőmérséklete 8˚ C. A pincészet ősi borokat is tárol, amelyek minden bizonnyal a legrégebbi nemzeti borok Szerbiában. Többek között Oplenka, Žilavka és Fehér Burgundia 1931-ből, egyedi formájú királyi címeres palackokban, valamint Prokupac, Hamburg és Plemenka a későbbi évjáratokból.
Oplenac látogatása
A templomra Szerbiában, Belgrádtól 70km-re délre bukkanhatunk, Topola városa mellett. A parkolónál árusok, büfé és étterem is található, innen némi szintemelkedéssel tarkított, rövid sétával érhetjük el az emlékhelyet. A megtekintését egyénileg vagy angol nyelvű vezetéssel is abszolválhatjuk. A templom és kripta mellett a királyi szőlő- és pincészet, valamint Péter király háza látogatható még a komplexumban. A király házában aprócska kiállítást tekinthetünk meg használati tárgyakból és fényképekből, csakúgy, mint a pinceházban. A belépőjegy minden helyszínre érvényes és a parkban is bolyonghatunk kedvünkre.
A szöveghez felhasználtuk a hivatalos oldal fordítását is. Egy magyar ortodox templomról itt olvashattok: …és akkor jött a Tenkes kapitánya
Egy gondolat “Oplenac, a szerb királyi család mauzóleuma” bejegyzéshez