Pár évvel ezelőtt, januárban a Mátrában töltöttünk néhány napot. Nem volt annyi hó, mint idei telelésünkön, Zakopanéban, de azért tudtunk kicsit szánkózni és hógolyózni. Következzen hát egy mátrai kirándulás néhány epizódja.
Csevice a “rozsdás” víz
A szállásunkat Fényespusztán találtuk meg a semmi közepén, de kandallóval fűtöttünk és volt szauna is. Bejártuk a környéket. Voltunk például Parádóhután, ahol megkóstoltuk a csevice vizet a Clarissa-forrásnál. Azt hittük, rozsdás csövön jön, azért ilyen fémízű, de csak a vasgálic tartalma magas, és enyhén szénsavas a gyógyvíz. A falu végéről még megcsodáltuk a kilátást a Kékestetőre.
Parád többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó „Csevice” és a vasas-timsós fürdővíz. Ezek egyike savanyúvíz, az úgynevezett Parádi víz, amely a vulkáni működés utóhatásaként jelentkező tipikus csevice. A csevice kénes vegyületeket tartalmazó gyógyvíz.
forrás: matrainfo.hu
Rákóczi fája
Parádfürdőn sétáltunk egyet és megkerestük a Rákóczi-fát, ahová a legenda szerint egykor a fejedelem kikötötte a lovát. A lombkoronájától megfosztott fa még ma is impozáns méretű és kell hozzá pár Döbrögi uraság, hogy átérje a törzsét…
Update: egy későbbi kirándulásunkon sajnálattal konstatáltuk, hogy a Rákóczi-fa kidőlt (vagy kidöntötték), de azért még a földön fekve is impozáns méretű.
Fakitermelés az Ilona völgyben
Innen túráztunk egyet az Ilona völgyben, ahol belefutottunk egy fakitermelésbe. Félelmetes és lenyűgöző volt hallgatni a láncfűrészek hangját, majd ahogy óriási reccsenéssel és robajjal kidőltek a fák. Érdeklődéssel figyeltük, ahogy a rönkszállító teherautó megrakodja magát a legallyazott fatörzsekkel.
Rövid videón is megnézhetitek, ahogy megrakodja magát a faszállító járgány:
Feliratkozhattok YouTube csatornánkra is az összes videóért: Hoszamo csatorna
Kékestető
Ha már a környéken jártunk, felmentünk a Kékestetőre is, ahol nagy hó és köd fogadta a fáradt vándorokat. Kékestető nélkül nincs is mátrai kirándulás!
A Mátra megunhatatlan helyszín: akár néhány órás kirándulásról, akár több napos ott tartózkodásról van szó. Ráadásul mióta a Tátra nem Magyarország része, a Kékestető maradt legmagasabb bércünk.
A bejegyzés a 2012. januári állapotokat tükrözi!
Egy gondolat “Mátrai szösszenet” bejegyzéshez