Veszprém állati!

Veszprémvölgyi séta. Gyereknap alkalmából a kicsik választhattak programot, így meg sem lepődtünk, hogy állatos helyre kellett mennünk a hétvégén. Nagy traumát persze a felnőtteknek sem okozott a dolog, így célba vettük a Veszprémi Állatkertet.

Veszprém Zoo

A Fejes-völgyi kapunál bemutattuk a védettségi igazolványokat és némi készpénz ellenében már benn is voltunk a parkban. Sétáltunk egyet a verőfényes napsütésben, majd egy félreeső kis büfében felfrissítettük magunkat.

Régebben már jártunk az állatkertben és sem akkor, sem most nem maradhatott ki a kecskeetetés.

A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény és Vadaspark remek létesítmény. Évről évre látszanak a fejlesztések és a bővítések. Tágas kifutók, jól kihasznált terepadottságok, rengeteg büfé és pont elég mosdó. Külön említést érdemlő játszótér, madárház és Dínópark.

A tágas kifutóra jó példa az Afrika szavanna, ahol hatalmas területen vágtázhatnak a zebrák, antilopok. Sőt még zsiráfok és rinocéroszok is a terület lakói, de őket nem láttuk vágtázni. Dombtetőkön kialakított megfigyelőpontokról szemlélhetjük és fotózhatjuk az állatokat, így a kerítések sem zavarnak bele a tökéletes kép elkészítésébe.

Az Elefántparkban megnéztük Félixet, Nukát, és Dinkart, akik a belső lakosztályukban bohóckodtak, mert a külső kifutóban éppen tereprendezés folyt.

Látványos kialakítású a pingvin és a fóka medence is, ahol víz alatt és felett egyaránt figyelhetjük az állatokat.

A már fenntebb is említett játszótér óriási meglepetés volt számunkra. Szenzációs! Hatalmas – finom homokkal borított – területen rengeteg afrikai témájú játék.

A közel 1 hektáros élményjátszótéren 25 különböző játszóelem várja a kisebb és nagyobb gyermekeket egyaránt. A függőágyas hintától a nagy lengőkötél hintán át a szafari terepjáróig számos különleges játszóelem teszi egyedivé a Veszprémi Állatkert Afrika szavanna játszóterét.

Forrás az állatkert weboldala

Nagyon tetszett a Madárröpde is, ami egy 5.000m² alapterületű és 15 méter belmagasságú drótháló. Ettől úgy sétálhatunk a madarak közt, mint a szabad ég alatt.

Zárásként becammogtunk a Dínóparkba, ahol életnagyságban, dzsungel-környezetben tekinthetjük meg az óriási fenevadakat. Ezenkívül a gyerekek jópofa foglalkozásokon vehetnek részt, például kiáshatják a saját dínó-fossziliáikat, vagy kiszínezhetik kedvenc dínójuk rajzát. (lásd címlapfotónk)

Egy gyors ebéd a belvárosban, azután átgurultunk az állatkert túloldalára, a Gulya-dombhoz. Útközben egy hirtelen fékezés után lefényképeztük az emléktáblát, ami azt a helyet jelöli, ahol a Szent Koronát és a Szent Jobbot őrizték 1944 végén. Az épület egyébként a mai napig a honi légvédelem szigorúan őrzött központja.

Gulya-domb

Vissza tehát a Gulya-dombhoz. Leraktuk az autót a Régi Vidámpark falmaradványai mellett található parkolóban és eltöltöttünk egy fél órát az “A part alatt” nevű népi ihletésű játszótéren.

Ezután megmásztuk a 110m hosszú, 189 lépcsőfokból álló Rovaniemi lépcsőt, hogy körbe tekintsünk a Gulya-domb tetejéről. Először csak a régi kilátó hűlt helyét találtuk – azért onnan is szép a város – de aztán pár perces sétával megleltük az igazi, Gizella királynénak szentelt tornyot.

Útközben még egy hüllőtámadás okozott riadalmat soraink közt. Mondjuk, ha a hegyi sikló szemszögéből nézzük a dolgot, szegény feje alig tudta, hogyan meneküljön el az aljnövényzet sűrűjében.

Maga a kilátó érdekes látvány optikailag. Az egyenes aluminiumgerendákból összehegesztett építmény homorúnak látszik. Fent a csúcsról szép a kilátás, bár igazából egy nagy zöld dzsungel tetejét láthatjuk.

A domb másik oldalán lesétáltunk a városba, útközben begyűjtve néhány tonna bodzavirágot, hogy legyen a családnak bőven szörpije otthon. A Veszprémvölgyi út felől besétáltunk a Veszprémvölgyi apácák monostorának romjaihoz.

A nagy jelentőségű romok gyönyörű környezetben, a Séd patak völgyében fekszenek.

A legenda szerint ezen a helyen hímezték Gizella királyné, sőt talán férje, az uralkodó pompás koronázási palástját is. A palást gazdag hímzésén maga a királyné is dolgozott.

A veszprémvölgyi görög apácák kolostorának romja Veszprém legrégebbi ismert épületegyüttese. A kolostort, Magyarország egyik legkorábbi női zárdáját az első ezredforduló táján (1018-ban) Szent István alapította fia, Szent Imre királyfi bizánci felesége kíséretében érkező bazilissza (görög ortodox) apácák számára.

forrás: veszpréminfo

Egy frissítő limonádé után a Séd patak mellett visszasétáltunk az autóhoz.

Veszprém előnye, hogy közel van a Balatonhoz és a Bakonyhoz is. A mai nap a gyerekek választása volt, de azért az állatkert és a játszóterek mellett láttunk annyi szépet, hogy szerelmesei lettünk a városnak. Biztosan visszatérünk a közeljövőben, hogy teljesen felfedezzük a települést.

A bejegyzés a 2021. júniusi állapotokat tükrözi!