Esztergomi látnivalók

Esztergom a magyar történelem kiemelkedő fontosságú települése. A Dunakanyar festői helyen fekvő városa egy hétre való látványosságot is kínál akár természetbarátok, akár az épített emlékek kedvelői, vagy a magyar történelem megszállottai vagyunk. A gasztró vonal szerelmesei pedig már Michelin csillagos éttermet is találnak itt. Esztergomi látnivalók következnek.

Történelem

972-ben Géza fejedelmünk választotta székhelyéül a területet, és az egykori római alapokra felépítette várát. Itt született aztán fia, Szent István királyunk, akit itt koronáztak uralkodóvá, és a település az akkori Magyarország közigazgatási és vallási központja lett. Felépült az ország első székesegyháza a Szent Adalbert templom.

A különböző csaták során – főleg a törökök által – számtalan alkalommal semmisült meg a vár és környéke, de mindannyiszor újjáépítették. A XIX. századi Bazilika épülete jelenleg is felújítás alatt áll, hogy azután régi pompájában fogadhassa a látogatókat.

Érdekességek

A törököknek annak idején olyan nagy jelentőségű volt Esztergom vára, hogy Ankarában felépítették a hasonmását, az Estergon Kalesit, és egy máig népszerű janicsárének is őrzi az erődítmény emlékét.

Esztergom a magyarországi kereszténység központja, a magyar szentté avatottak jelentős része élt is valaha a településen. Világszinten is jól teljesít a város. A Bazilika az egyik legnagyobb ilyen jellegű épület Európában, a Bakócz-kápolna pedig az egyetlen épségben maradt magyarországi reneszánszkori épület. Az ország leggazdagabb egyházi kincstára, és az ország leggazdagabb egyházi múzeuma is itt található, melyek világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkeznek.

Esztergomban, a bazilika levéltárában őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét, és a város látképe van a 10.000 forintos bankjegyünk hátoldalán. Remek éttermek találhatók a városban, de közülük is kiemelkedik a napokban Michelin csillagra értékelt 42 Restaurant & Bar.

Várnegyed

Az esztergomi látnivalók közül kiemelkedő jelentőségű a Várhegy. Az államalapításkori Magyarország világi és szakrális csakrája, államiságunk szülőhelye, István királyunk születési és koronázási helyszíne, az uralkodók és a katolikus egyház legfőbb központja.

A vár mellett több templomot is felépítettek a hegyre, itt találjuk a Bazilikát is, leánykori nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyházat. Gyönyörű panorámában gyönyörködhetünk, rálátunk a Dunára és a városra egyaránt. Kellemes sétát tehetünk a környéken, ahol egykor talán a fiatal Vajk tanulgatta a kardvívást…

A Várhegy 2008-ban Európai örökség helyszíne ranghoz jutott, 2017-ben Nemzeti Emlékhely minősítést kapott, és rákerült az Unesco világörökségi jelölt listára is.

Nemrég jártuk be a Somogyvári Nemzeti Emlékhelyet is.

Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház

A hosszú név az esztergomi Bazilikát takarja. Prágai Szent Adalbert hittérítőként Géza fejedelmünk korában járt Magyarországon és talán a kis Vajkot – későbbi Szent István királyunkat – is ő oktatta a keresztény vallás alapjaira. Róla nevezték el az első székesegyházunkat Esztergomban, és a karcsontjából készült ereklye is megtekinthető a kincstárban.

A középkori templom helyén Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei szerint épült fel a székesegyház. 1856-ban Őfelsége Ferenc József is megtisztelte jelenlétével a felszentelési ünnepséget, ahol bemutatták Liszt Ferenc Esztergomi miséjét is. Az épület teljesen 1869-ben készült el.

Sokáig az ország legmagasabb épülete volt a klasszicista jellegű templom (100m), csak a mostanában épülő 28 emeletes Mol-torony előzi meg ebben (143m).

Nézzük végig a Bazilika részeit fentről lefelé haladva: legmagasabbra a Kupolakilátóhoz kell lépcsőznünk 400 lépcsőfokot. A második szinten találjuk a Panoráma termet, valamint a kávézót, és ez az emelet a helye az időszakos kiállításoknak. Óriási panorámaablakán akár egy kávé mellett gyönyörködhetünk a Duna látványában.

Az első szint a Főszékesegyházi Kincstár emelete, ami az esztergomi látnivalók közül kihagyhatatlan. Hatalmas jelentőségű és értékű tárgyakat csodálhatunk meg a kiállításon. Ilyen például a Koronázási eskükereszt, melyre a koronázási szertartás alkalmával királyaink esküt tettek. Régebbi, mint a többi koronázási ékszer az Országházban. A Mátyás-kálvária egy talpas, arany kereszt, Magyarország legnagyobb ékszerkincse, a Suki-kehely pedig a világ egyik legdíszesebb gótikus kelyhe. Sajnos fotózni nem szabad a kincstárban.

A képek balról jobbra: 1. Suki kehely 2. Mátyás kálvária 3. Koronázási eskükereszt (Forrás: 1 – wiki, 2-3 – Széchenyi könyvtár)

A földszinten a Templomteret járhatjuk körbe.

Még egy szintet lefelé lépcsőzve az Altemplomba jutunk, mely napjainkig főpapi temetkezési hely. Talán itt érezhető át legjobban az ősi falak szellemisége a számos kripta között sétálgatva. A leghíresebb itt nyugvó egyházi személy Mindszenty József hercegprímás.

A Bazilikában jelenleg is felújítás zajlik, ezért indulás előtt ellenőrizzétek a látogathatóságot!

Mária Valéria híd

Esztergom és Párkány (Sturovo) között feszül a Duna felett a Mária Valéria híd, megkönnyítve az átkelést Szlovákiába. Nem mindig volt ez így, mert a háborúk alatt rendszeresen felrobbantották az ide-oda vonuló csapatok, ezért is nevezik sokan Csonkahídnak. A 2001-ben átadott, 518 méteres átkelő I. Ferenc József lányáról kapta a nevét, és remek rálátást kínál a várra és a Bazilikára.

Vízeum

A kiállítás kellően érdekes és interaktív ahhoz, hogy gyerekekkel is látogathassuk. 2001-ben az Év Múzeuma díjat is megkapta.

A kiállítás bemutatja a vízgazdálkodás múltját, jelenét, a vízzel kapcsolatos innovációkat, szemlélteti a víz erejének felhasználását, feldolgozza a folyók szabályozását, bemutat hajózással kapcsolatos érdekességeket és hajómaketteket, foglalkozik többek között a fürdés történetével, a Balatonnal, ásványvizekkel és a szódavíz történetével is.

Forrás: wiki

Központi Kávéház

A manapság Szamos Cukrászdaként működő kávéház nevéhez méltó minőségben kínálja a sütiket Esztergom belvárosában. Az édességeken kívül remek kávé és egy marcipánkiállítás emeli a hely fényét. Egykor Babits Mihály törzshelye volt.

Épen olyanok mint otthoni dombjaim:
alattam, fölöttem egy kis darab enyim.
Távolabb a város, és túlnan látszik a
szemközti dombról a komoly bazilika.

Babits Mihály: Dal az esztergomi Bazilikáról

Esztergomi szénrakodó

A dorogi bányákból csilléken érkező szénporral rakodták meg itt a dunai uszályokat annó. A szénrakodó 1927-1963-ig dolgozott, azóta ipartörténeti érdekesség. A kompnál hagyott autótól gyalog lesétálva a Duna-partra különleges élményben lehet részünk és remek fotótéma az építmény.

További esztergomi látnivalók

Szent Tamás-hegy – kálvária, kápolna, napóra, római útjelző kő, és gyönyörű kilátás vár arra, aki megmássza a Becket Tamásról elnevezett dombot. Ha részletesen is olvasnátok a Szent Tamás-hegyről, erre keresgéljetek: Esztergomi séta.

Bakócz kápolna – Bakócz Tamás Mátyás királyunk szárnyai alatt építgette karrierjét. Jobbágycsaládból az esztergomi érsekségig vitte. Sőt! Komoly esélye volt rá, hogy pápa legyen 1513-ban, de alulmaradt a később X. Leó néven tevékenykedő Medicivel szemben. Még életében megépíttette kápolnáját, és itt is helyezték örök nyugalomra. Később egy átépítés során 1600 darabra fűrészelték szét a vörösmárvány kápolnát és hatalmas munka árán építették fel az új helyén, a Bazilika oldalkápolnájaként.

Keresztény múzeum – a vízivárosi Prímási palotában találjuk az ország leggazdagabb egyházi gyűjteményű múzeumát, mely világviszonylatban is jelentőséggel bír.

Esztergom környékének látnivalói

Vaskapu-hegy – kilátó, menedékház, kirándulóhely.

Búbánatvölgy – a völgy pici horgásztavaitól másszunk fel a Hideglelős keresztig. Hideglelős panoráma lesz a jutalmunk.

Strázsa-hegy – a hegy tetején álló kilátóhoz tanösvény vezet fel.

Sátorkőpusztai kristálybarlang – vezetéssel látogatható csodálatos barlang. Itt található a Tündérkapu sziklaformáció is.